Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 2. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: Az egri szépasszonyvölgyi pincék rejtélye
Az egri szépasszonyvölgyi pincék rejtélye Ma már szinte az egész országban közismert, hogy az Egerbe látogató idegen számára kész látványosságot jelent a Szépasszony völgy távoli múltat idéző' romantikus pincesorainak meglátogatása, - tekintet nélkül arra, hogy iszik-e ott egy pohár jóféle egri vöröset vagy sem. Meglehetősen hosszú éveken át foglalkoztam idegenvezetéssel, s nem ritkán hangzott el a kíváncsi kérdés: milyen régiek az egymás fölött sorakozó pincék sorai. Bizonytalanság uralkodott e téren, s a legkülönbözőbb vélekedések hangzottak el. Akadt olyan főiskolai hallgató, aki Eger földrajzi neveinek feldolgozása során olyan információt kapott, mely szerint a völgy egy, a közelben lakó szépasszonytól kapta nevét. Találkoztam olyan véleménnyel is, hogy a völgy nevét még a honfoglalók valamiféle misztikus „szépasszony"-ától nyerte. Aki így vélekedett, az Kandra Kabos Mitológia című munkájában vélte megtalálni a „titok" nyitját. De úgy e kérdés megoldását, mint oly sok más földrajzi nevét is, még homály fedi. Mindenképpen figyelmet keltőként hangzott el az a vélemény, mely szerint egyes hagyományforrások szerint az Öregsor 24. számú pincéje még a török hódoltság előtt készült, s a borházát katolikus egyházi szertartások céljára is használták. Ezt a hagyományra támaszkodó vélekedést azzal az érvvel indokolták, hogy a reformáció elterjedésével a vár főkapitányai üldözték a katolikus hiten lévőket, akik azután itt, a városon kívül megbújva tartották istentiszteleteiket. Ezt a gyanút az támasztotta alá, hogy az említett pince borházában egyházi jellegű faragványokkal díszítették a falait. Egy szép borospincében látható barokk díszítményekkel övezet- ten az „1777" évszám látható kőbe vésve, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az a pince 1777-ben készült. Ezek szerint tehát a szép106 HEVESI NAPLÓ 1994. 2.
