Hevesi Napló, 4. évfolyam (1994)
1994 / 2. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: Az egri szépasszonyvölgyi pincék rejtélye
asszonyvölgyi öreg pincék a 16. század második fele és 1777. között készültek. Ezt a mintegy 200 esztendőt igyekeztem levéltári kutatással konkrét időhatárok közé szorítani. De a témába vágó levéltári kutatások kezdetén bennem már felmerült az a gyanú, hogy semmiképpen sem lehetséges, hogy az említett 24. számú pincében ma is jól látható, a riolittufából kifaragott figurális ábrázolás az 1560-70-es évekből származhat, mivel közismert, hogy a Szépasszonyvölgy pincéinek kőzete az időnek nem ellenálló, mállékony. Levéltári irat nyomán egyértelmű határozottsággal megállapítottam, hogy a völgyben 1773-ban még egyetlen borospince sem létezett! A kérdés egyértelmű tisztázása óriási szerencséjére fennmaradt és előkerült Eger városának a püspöki földesurasága alá tartozó résznek, - melyhez e kutatott rész is tartozott, -1773. esztendőből származó pincekimutatása. Ebből a pontos és vitathatatlanul hiteles földesúri összeírás szerint abban az időben az alábbi helyeken feküdtek borospincék: Alsó Károlyváros, Barkóczy város (azaz hóstya), Betlehem, Cegléd, Farkasvölgy, Felső Károlyváros, Hatvani hóstya, Kis kapuvölgye, Kis és NagySzala, Sánc, a szeminárium mögötti terület és a Szent Miklós városrész. Mivel pedig a püspöki földesuraság számára bevételt jelentő összeírásból merőben hiányzik a Kőporos területe, a Hajdúhegy és a Koháry völgye, - ahogy abban az időben a Szép- asszonyvölgyét nevezték, - megdönthetetlen bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy 1773-ban a vizsgált völgyben még pincék nem voltak! 1774-től kezdődően kezdték a völgy keleti oldalán a később oly híressé vált Öregsoron a borospincék vágását. Ezt az előzőén ismertetett 1773. évi nemleges levéltári adat figyelembevételével, két egri gazdának: Farkas Mátyásnak és Gáli Gergelynek a püspök-földesúrtól a Koháry völgyén pincevágásra kapott telekjuttatásról és az utánajáró úgynevezett pincetaxa befizetéséről szóló feljegyzést. De figyelemre méltó, hogy a két pincevágásra alkalmatos fundus juttatása során már mindkettőjüknek volt 1-1 jobb és baloldali pinceszomszédja. HEVESI NAPLÓ 1994. 2. 107
