Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Lőkös István: Szvorényi József, az irodalomtudós

rendszerünk fogyatkozásait tárja fel/ míg »Magyarország 1514-ben« című történelmi reeényében hazánk múltjának belviharos évét (Dózsa-lázadás) élénk részletesséeeel írja le. »A nővérek« (1857) nevű leeutóbbi regényét/ aránylag leggyöngébb művéül íelzette az ítészét." E szövegrész mondandójának megítélése végett elegendő talán a ma irodalomkritikusának és -történészének vélelmét ideilleszteni A nővérek c. Eötvös-reeényről: //A nővérek valóság-ábrázolását nemhogy A falu jegyzője és a Ma- gyarorszáe 1514-ben/ de Akarthausi valóságképével sem állíthatjuk egy szintre."

Nem itt a helye és ideie a további/ az iméntihez hasonló összevetéseknek/ ehelyett vessünk egy pillantást az irodalomtudós Szvorényi idézett munkájának ama kis fejezetére/ amelyben a kortársi műkritika állapotáról fest — ha mégoly röviden is —/ de figyelmet érdemlő képet. A közelmúlt/ azaz Kazinczy/ Kölcsey/ Szemere/ Döbrentei alapvetését véve alapul/ úgy véli: azok eredményeihez képest is jelentékeny előrelépés történt a magyar műkritika történetében néhány esztendő alatt is. //Széptani ítészetünk — írja bevezetőül — ...időszakunkban mind terjedtebb körű s önállóbb művelést nyert." Az Athenaeumot és a Figyelmezőt/ Erdélyi János Szépirodalmi szemléiét és A Kisfaludy Társaság Evlapiait/ Arany János Szépirodalmi Figyelőiét és Koszorúját sorolja fel/ mint az újabb/ a Ka- zincy-korszaktól 1861-ig ívelő műkritikai tevékenység fórumait/ amelyek lapjain olyan //elsőrendű ítészeink" szólaltak meg/ mint Vörösmarty/ Bajza/ Toldy Ferenc/ Erdélyi János/ Henszlmann Imre/ Greeuss Ágost/ Gyulai Pál és Salamon Ferenc. S mert műkritika és elmélyült esztétikai gondolkodás együvé tartozása számára evidencia/ érthetően illeszti ide mindazon munkákat is/ amelyek a magyar széptudományi/ széptani irodalmat gazdagították a jelzett

Hevesi Napló 1993. 1—2.

35