Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)
1993 / 1-2. szám - VERS - PRÓZA - Lőkös István: Szvorényi József, az irodalomtudós
időszakaszban/ Erdélyi János Boileau klasszicizmus-felfo- eását taelaló doleozata/ Lukács Mór Pope //tanművének" elemzése/ Greeuss Áeost 1849-ben elkészült Szépészete/ Henszlmann Imre komparatisztikai módszerű esztétikai doleozati s A népmese Maeyarorszáeon című munkája/ Erdélyi Jánosnak A népköltésről s a Közmondásokról írott tanulmányai/ Székács Józsefnek A satyra elméletét meefo- salmazó műve/ Fábián Gábornak A próza kifejlődésének feltételei c. munkája sorakoznak fel Szvorényi példatárában/ s ott van persze a névsorban az //elvi ieényt és elméleti készséget" egyesítő Szontágh Gusztáv is/ akit máig is a korszak //legcéltudatosabb/ filozófiai műveltséggel... rendelkező" kritikusaként tart számon irodalomtörténetírásunk. A 19. század második felének irodalomtudománya máig felülmúlhatatlan eredményeket produkálta magyar irodalmi textológia területén. Hála a pozitivista gyakorlatiasság hazai recepciójának/ rendre megjelentek régebbi irodalmunk akkor fellelhető szövegei — máig sem avuló/ kritikai igényű kiadások formájában. S itt nemcsak a Régi Magyar Költők Tára ma már könyvritkaságnak számító köteteire gondolunk/ hanem pl. az Abafi-féle Nemzeti Könyvtár c. sorozatra is/ amelyben az egri születésű/ Kazinczy köréhez tartozó/ a nyelvújítási harc egyik legaktívabb képviselőjeként számontartott Vitkovics Mihály művei is megjelentek. S hogy példaként ez utóbbi sorozat eme darabiát említettük/ arra ez a mai évforduló adia meg a választ: a Vitkovics-kötetek gondozója Szvorényi József volt. Az alkalom pedig/ annak ideién a kiadásra/ Kazinczy //pesti triásza" taeiának századik születési évfordulója. Szvorényi 1879-ben tette le a költő műveinek három kötetből álló kiadását a magyar olvasók asztalára. A szöveganyag összegyűjtése/ saitó alá rendezése éppúgy az ő tex36 Hevesi Napló 1993. 1—2.
