Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 4. szám - HAGYATÉK

Az abasári vasútügy

1870. március 19-én ünneplő tömeg szorongott a gyöngyösi vasútállomáson. Helybeliek, környékről idesereglettek várták az első személyvonatot. A pesti indóházból érkező vonattal jött az m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter megbízottja is, hogy megnyissa a 12 km hosszú vaspályát Vámosgyörk és Gyöngyös között, valamint átadja a gyöngyösi vasútállomást az őt és a fővárosi díszes küldöttséget fogadó város polgármesterének. A nagy öröm azonban keserűséggel járt. Ugyanis azzal, hogy a Pest-Hatvan- Füzesabony-Miskolc fővonalhoz Gyöngyöst mellékvonal kötötte Vámosgyörktől, a mátraalji város végképp kiszorult a vasúti fővonal mellől. (Eger szintén elesett a fővonaltól. A Füzesabonytól Egerig ágazó mellékvonal 1872. november 3-án nyílt meg.) Ettől kezdve az I. világháború végéig Gyöngyös vezetői minden lehetőt elkövettek azért, hogy a város Hatvan-Gyöngyös-Eger között új vasutat építve fővonalhoz jusson. Az 1870-1918 között elfogadott 11 -féle útvonaltervezet többsége a Gyöngyösig és onnan vezető fővonal kérdése körül forgott. Közülük a megvalósításhoz éppen az utolsó járt a legközelebb, amikoris a gyöngyösi elöljáróság a Mátraalja valamennyi helységének bevonásával-érintésével akart célt érni.

1. Az emlékezetes vasútállomási avató ünnepen a Gyöngyössel szomszédos községekből is szép számmal voltak. Megjelentek Abasár község elöljárói is. Az abasáriak legalább annyira fájlalták, hogy a szomszédos város elkerült a vasúti fővonaltól, hiszen jól tudták, „bármerre vezetett volna tovább a fő vaspálya Gyöngyösről Eger irányába, az csak Abasáron keresztül esheték" - amint azt a községi bíró meg is fogalmazta a Heves Megyei Gazdasági Egyesület (HMGE) 1870. október 1-i gyöngyösi, rendkívüli, úgynevezett perfelvételi tanácskozásán. A HMGE, amely a Heves megyében vezető, Hatvan-Miskolc fő vasúti vonalat az 1860-as évek elején még nem óhajtotta Gyöngyös és Eger között, most és

110

HEVESI NAPLÓ 1993. 4.