Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 3. szám - TUDOMÁNY - Chikán Zoltánné: Adalékok az egri cipészcéh történetéhez

Egy-két alaktani sajátosságot \s érdemes megfigyelnünk, mert találhatunk példát egy-egy szó hosszabb alakváltozatára vagy a maitól eltérő tőváltozatára. Pl.:

...az egész Czéh Gyűlés allkkalmatosságával: alkalmával (2. szöveg.)

...ezen Kegyes Intézet azszoros megtartás ésfelvigyázás végett ki fog adattatni... (7. szöveg). (Intézet: intézkedés, felvigyázás: ellenőrzés.)

Fel jegyzetté Pappszáz Joseff. (7. szöveg) Érdekes alak az 1786-os jegyzőkönyvben a „Hanzírozás" (házalás).

A ma már elavult hanzfroz szó ebben a korban még igen élénk életet élt. Ezt bizonyítja magyar képzővel ellátott alakja.

1869-ből idézhetjük István nevünk Istvánd alakját: „Apel Eduárd ...Tsato Istvándot beszegődttette." Nyelvi szempontból figyelemre méltóak a névtani vonatkozások is. A céhnapló másik kötete ui. elsősorban azt tartalmazza, hogy melyik „mester" „szegődtetett" (szerződtetett) inast.

A céhkönyv lapjai azt bizonyítják, hogy a század derekán élénk volt a céh élete; egy-egy esztendőben elég sok új szegődést találunk (1851:9; 1853:8; 1854:23; 1855:5; 1856: 17; 1857: 14; 1858:10; 1859:1 3; stb.)

Sok jómódú mester, pl. 1854-ben a 23 inast 16 mester szegődtet, tehát több mester is volt, aki egy év alatt 2 vagy több új inast szerződtetett.

A céhkönyvben azt is rögzítik néhány esetben, hogy a beszegődött inas hol született, s így néhány földrajzi nevünk korabéli formáját is megtaláljuk a céhnaplóban.

így Egerből (von Erlau) való: Franz Topercser, Sontag Ignatz, Sike Ignatz stb. Miskolcról (Miskolcz, Miskolc) Petra Mihály, Korbelli János. De az ország különböző vidékéről jöttek Egerbe tanulni: Kovács Bálint Poroszlóról (Poroszlo),

76

Hevesi Napló 1993. 3.