Hevesi Napló, 3. évfolyam (1993)

1993 / 3. szám - KÖZÉLET - Balogh Gyula Bogumil: Unó-indiánok

Unó-indiánok

Közép-Amerikaa kalandozásaim során a minap eljutottam a Punóh indiánok egyik szigetére. A karibi térség Panamához tartozó 49 lakott mini szigetén pár százfős eredeti népviseletet viselő indián él természetes környezetben. Panama városból kis 6 személyes repülőgépeken viszik a turistákat a szigetek valamelyikére eredeti (echte) indiánokat látni. A repülők öt percenként szállnak fel a turisták hadával. Kit ne vonzana a beígért látványosság, mely 20 perces romantikus repülés után megtekinthető.

Gépünk némi zötykölés után a szigétcsopoit egzetien nagyobb szigetének hepehupás, gyepes kifutópályáján landolt. Itt listákkal a kezünkben, a szigetek helyi idegenvezetői, amolyan népi ruhába bújtatott révkalauzai várták csoportjainkat, hogy elvezessék őket indiánnézőbe. Hatunkat motoros bárkába tereltek, majd avizet hatalmas zajjal hasítva percek alatt kikötöttünk a nekünk kijelölt helyen. A szigetet 26 indián család lakja. A mólón egy cölöpökön álló stilszerű, pálmalevéllel mesterien fedett szálloda fogadja a vendégeket. Nyitott előterében ácsolt bárpult, csapossal és lócák.

Megérkezésünk után rögtön asztalhoz ültettek bennünket, és csodálatos népviseletbe öltözött asszonyok szolgáltákfel számunkra a nagy látványossággal, nyílttűzön készített villásreggelit. Ezután megnéztük a falut.

Megmondom őszintén, nekem, aki May Károly könyveiből ismertem az indiánokat, döbbenetes élményt nyújtottak, az orrperecükön átfúrt arany orrkarikát, csuklón és bokán nádfonatokat viselő, arcukon harci jelekkel tetovált asszonyok, gyerekek és férfiak. A falu egy köralakú ledöngölt talajú főtér köré csoportosuló, körkörösen elhelyezett totóra nádból épített kör alakú kunyhókból állt. Középen afaluháza helyezkedett el. A haj lékok tetejét mesterien megfont pálmalevelekkel fedték. A ház belül két részre osztódott. Egyik, a nagyobb volt a lakótér, míg

Hevesi Napló 1993. 3.

11