Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 2. szám - TUDOMÁNY - Antalóczi Lajos: Egri könyvek a szellem és a lélek szolgálatában

gyatéka több mint hétezerrel bővítette az egyházmegyei könyvtár állományát. (Bartako- vics érsek irodalom-pártolása, könyvszeretete pedig országosan is közismert. Jellemző, hogy kormányzása idején hat akadémikus pap élt Egerben.)

Büky József volt az első könyvtáros, aki Eszterházy jobbkezének bizonyult a megvásárolni szándékozott könyvek kiválasztásában és feldolgozásában. Montedegoi Albert Ferenc, Michalek Manó és Iványi Sándor pedig a müvek számbavétele, feldolgozása és hozzáférhetősége szempontjából végzett maradandó munkát.

Könyvtárunk történetének rövid összefoglalója megjelent ugyan, de még mindig várat magára az Eszterházy-féle gyűjtemény analitikus feldolgozása. Ez óriási feladat lesz, de hiszem, a fáradozás sok új és maradandó gyümölcsöt fog teremni. Eszterházy püspök könyvtára kétszáz éve nyilvános könyvtárként szolgálja a magyar művelődést. A Művelődési Minisztériumtól 1982. március 7-én az Egri Főegyházmegyei Könyvtár III. osztályú tudományos könyvtári besorolást nyert.

Amint említettem, az egri nyomdászat több mint kétszázéves múltra tekint vissza. Erdélyt nem számítva, Magyarországon a 18. század közepén még csak nyolc könyvműhely működött. Amikor tehát Barkóczy Ferenc egri püspök 1754-ben meghívta Pozsonyból Royer Ferenc Antal könyvnyomtató mestert, az egri Püspöki Nyomda létrehozóját, a mai ember számára késeinek tűnhet az egri alapítás. A késésnek azonban történelmi okai vannak. A török megszállás évtizedeivel, és az újjáépítés gondjaival magyarázható. Jellemző azonban, hogy a Püspöki Nyomdában 1755 végétől 1800-ig 755 kiadvány látott napvilágot. Ha figyelembe vesszük a korabeli viszonyokat, ez a szám ugyancsak magasnak mondható.

A nyomda kiadványai között jelentős külföldi szerzők műveit, híres tankönyveket, liturgikus kiadványokat, kedvelt imakönyveket, katekizmusokat, bibliákat, sematizmusokat és folyóiratokat találunk. A tankönyvek között megemlítjük Huszty István: Jurisprudentia practica c. hatalmas művét 1758-ból, Gazzaniga dogmatikáját ugyancsak a 18. századból, Répászky József dogmatikáját 1878-ból, Werbőczi Hármaskönyvét 1776-ból, Demkó Gábor egyházjogát 1888-ból, vagy a Jogi Akadémia tankönyveit. Itt kell megemlítenünk Cantu Caesar világtörténetét 15 + 3 kötetben 1858-ból stb. Az ima- és énekes könyvek szerzői közül Tárkányi Bélára emlékeztetünk. A katekizmusok között felsoroljuk az Egyetemes Római Katekizmus latin nyelvű kiadását csaknem ezer oldalon 1771-ből, de nem hallgathatunk az ötkötetes Baráczius-féle katekizmusról, éppen úgy, mint a csaknem nyolcvan kiadást megért ún. Egri Katekizmusról sem. Beszélnünk kell a teljes Biblia 1868-as és 1892- es kiadásáról, a Szentek élete 5 kötetéről, Beuvelet háromkötetes elmélkedéséről 1774-ből, Vezerle Gáspár, Szabó Imre, Orosz Ádám, Samassa József stb. prédikációiról, Mindszenti Gedeon vagy Tárkányi verseinek kiadásáról, a Zsasskovszky és Breznay művekről, stb. Az utóbbi években sok fáradozás során sikerült feldolgozni könyvtárunk teljes, helytörténeti állományát. A cédula-anyag szerint az apró nyomtatványokkal és az időszaki kiadványokkal együtt (pl. a fontos kútforrást jelentő értesítők, az Eger, a Népújság, az Egri Egyházmegyei Közlöny stb.) meghaladja az ötezer könyvtári egységet az egyházmegyei nyomda fennmaradt dokumentumainak száma.

A Püspöki - később Szent János - nyomda egészen az államosításig a főegyházmegye tulajdonában volt. Két fő profilja - egyházi és tankönyvek kiadása - mellett jelentős bérmunkát is végzett. Gyönyörű vállalkozás lenne Eger legnagyobb nyomdájának történetét és kiadványainak bibliográfiáját végre kiadni. Iványi Sándor, elődöm a könyvtár élén, évtizedeken át gyűjtötte a nyomda bibliográfiai és történeti adatait. Helytörténeti szempontból igen hasznos volna ezt az óriási cédula-anyagot alaposan feldolgozni.

Városunkban az államosításig nyolc nyomda működött. Ezek közül az egyházmegyei nyomda után az 1893-ban alapított Egri Nyomda Részvénytársaság emelkedik ki magasan.

30