Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 2. szám - TUDOMÁNY - Antalóczi Lajos: Egri könyvek a szellem és a lélek szolgálatában
Érdemes néhány szót szólni erről a nyomdáról. Amint az ismeretes, a tipográfiát ellenzéki lap - a Hevesvármegyei Hírlap - kiadása miatt alapították. Mivel a helyi lapkiadás legtöbbször nem rentábilis, a nyomda vezetősége olyan unikumnak mondható nyomdászati profilt fejlesztett ki, ami európai nevet szerzett a kacsaparti könyvműhelynek. Magyarországon először ebben a nyomdában állítottak elő sor- és folyószámozással ellátott jegyeket. Már 1908-ban megnyerték gyártmányaikkal a londoni világkiállításon a Grand Prix-t. A részvénytársaság másik jelentős profilja a vallásos ponyva kiadása volt. Ma már kevesen tudják, az egri vallásos ponyvák az egész történeti Magyarországot bejárták, sőt mi több, hírük még a tengeren túlra is eljutott. Igen fontosak ezek a füzetek. Néprajzi és vallástörténeti szempontból jelentős információval rendelkeznek. A nyomda a Verses szentírással együtt 110-120 kiadványt forgalmazott a ponyva műfajából, de hatalmas példányszámban. Jellemző, hogy az egri Egyházmegyei Közlöny - féltve a hit tisztaságát - már 1910-ben felrótta a nyomdának, hogy ponyváival „elárasztotta az országot". Nagyon sajnálatos, hogy az igénytelen külsejű kiadványok lassan egészen elkallódnak. Becslésem szerint ma már az Egri Nyomda Részvénytársaság vallásos ponyváinak legfeljebb 15-20 százaléka vehető kézbe. A ponyvák nagy részének szerzője a kalandos életű Varga Lajos volt. Az igen termékeny poétában - a Verses Szentírással együtt hozzávetőlegesen hatezer oldalra tehető az életműve - a gazdag szókincs miatt többen Arany Jánost vélték felfedezni. Ezt bizonyítandó a ponyvák egy részének szókincstárát computerrel is feldolgozták. (Arany János neve úgy vetődött fel, hogy Varga Lajos személyét nagyon sokáig nem sikerült beazonosítani. Csupán az utóbbi néhány évben sikerült ezt szegedi kutatóknak elvégezni minden kétséget kizáróan.) Tartalmi tekintetben a ponyvák három nagy csoportra oszthatók. Első Jézus szenvedésével, a második a Mária-kultusszal, a harmadik pedig a szentek életével kapcsolatos. Külön fejezetet képez a három változatban kiadott Verses Szentírás. Az egri könyvek között meg kell említenünk a gyönyörű kottás kiadványokat is. A század első felében még Budapestről is Egerbe hoztak sok kottás könyvet kinyomtatásra. Leghíresebb a közismert Szent vagy, Uram. Beszélhetnénk még az imakönyvekről, az egyházi és világi időszaki kiadványokról, a helytörténeti művekről, az egylapos nyomtatványokról stb. Az Egri Nyomda Részvénytársaság története feldolgozott. Az államosítás előtti korszakról doktori disszertáció készült, 1896-ban a Heves megyei Levéltár nyomtatásban is megjelentette. Megjegyzem, hogy a nyomdatörténeti kiadvány kb. 10%-os pontossággal közli a részvénytársaság kiadványainak bibliográfiáját is. Ha ehhez hozzávesszük az Egri Főegyházmegyei Könyvtár helytörténeti állományának feldolgozottságát, némi áldozat árán kiadható lenne az Egerben megjelent kiadványok bibliográfiája. Eger könyvkultúrája terén ez a bibliográfia lehetne az első, nagy horderejű kiadvány, ami igen hosszú távon szolgálhatná a kutatást. Az Egri Nyomda Részvénytársaság jogutódjának munkásságát, az 1949 utáni korszak történetét Szecskó Károly dolgozta fel, s reméljük hamarosan ez is elhagyja az egri könyvműhelyt. Városunk könyvkultúrája rendkívül gazdag és izgalmas kutatási terület. Úgy gondolom, a kutatás terén az Egri Főegyházmegyei Könyvtár talán a legnagyobb segítséget nyújthatja. Mint a könyvtár vezetője a tudományos munkához kulturált körülményeket és messzemenően készséges kiszolgálást ígérhetek a magam és munkatársaim nevében. Antalóczi Lajos 31
