Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 2. szám - TUDOMÁNY - Antalóczi Lajos: Egri könyvek a szellem és a lélek szolgálatában
Egri könyvek a szellem és a lélek szolgálatában Eger címerében Szent János apostol attribútuma, a sas, az Evangéliumos könyvet szorongatja karmaival. Jóllehet a címer tervezői az Egri Főegyházmegye védőszentjének, Szent János evangélistának adóztak tisztelettel, de a mai ember a címerpajzs rajzolatáról a korábbihoz képest joggal gondolhat egy újabb mondanivalóra is. Arra tudniillik, hogy városunk történetében a végvár és a bor mellett a könyv - mégpedig az Isten szavának és a szellem gondolatainak hordozója - meghatározó jelentőséggel rendelkezik. A könyv Egerben is évszázadokkal korábban jelent meg, mint a nyomda. Az első tipográfia 1755 végén kezdte meg működését városunkban. Sajnos, Eger 18. század előtti könyvkultúrája teljeséggel fehér foltot jelent városunk helytörténetében. A korai századokból ránk maradt néhány beazonosítható egri könyv jórészt a káptalani könyvtárban nyert elhelyezést, amit később a líceumi gyűjteménybe olvasztottak. Amikor viszont Eszterházy Károly egri püspök 1762-ben Egerbe került, igen érdekes helyzet alakult ki az egri könyvkultúra terén. Egyrészt a Püspöki Nyomda sorra adta kézbe a kiadványokat, és terjesztette azokat egyházmegye-szerte, másrészt Eszterházy püspök - pótolandó a kultúrális lemaradást - Európa egész területéről hatalmas áldozatok árán összevásárolta a 16., 17. és a 18. század folyamán kiadott tudományos jellegű könyveket. Ebben a városban ekkora könyvforgalom - figyelembe véve a viszonyokat - soha nem volt. Eszterházy Károly több mint 20 ezer kötetet hozott Egerbe, a nyomda pedig - kiadványonként 400-at számolva - legalább 300 ezer kötetet adott el 1800-ig az egri egyházmegyében. Mindenképpen érdekes és tanulságos az Eszterházy-féle gyűjtemény megoszlása nyelvi és a képviselt tudományágak szempontjából. Jellemző, hogy a művek 29,6 százaléka, ösz- szesen 4148 munka, 5493 kötetben a hittudományhoz tartozik. Meglepően magas a nyelvészeti kiadványok száma: 2682 munka 4042 kötetben. A történelemtudomány területéről 2525 munkát találunk 4804 kötetben. Ezeket a jogi kiadványok követik 2414 munkávál, 2957 kötetben. A bölcsészet 1426 munkával, 1963 kötetben, az orvostudomány pedig mindössze 514 munkával van képviselve 564 kötetben. Amikor 1793. december 28-án a líceum könyvtárát megnyitották, ez volt az ország második nyilvános könyvtára, s ha csak egy évig is, az Eszterházy-féle bibliotéka volt hazánk legnagyobb könyv- gyűjteménye. Az Angliából, Csehországból, Franciaországból, Németalföldről, Németországból, Olaszországból, Spanyolországból beszerzett munkákért Eszterházy 18131 forintot fizetett ki. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár köteteinek száma kétszáz év alatt 130 ezerre bővült. Nem magas ez a szám, de hallatlanul értékes a gyűjtemény. A kiadványok több mint harminc nyelven tanítanak az Istenről és a tudomány különféle kérdéseiről. A könyvtáralapító püspök bár különösebben nem érdeklődött a szépirodalom, a bibliofil kiadványok és a kéziratok iránt - ezekre alig költött -, de nagy anyagi áldozatra is késznek bizonyult, ha a hittel és a fejlődő tudománnyal kapcsolatban az első kiadásokhoz hozzájutott. Az elmúlt kétszáz év során több egri főpap, káptalani tag, egyszerű lelkész vagy világi járult hozzá jelentősen az Egerbe érkezett könyvek gyarapításához és azok feldolgozásához. Kiemelkedik ezek közül Pyrker János László és Bartakovics Béla érsek, Büky József, Montedegoi Albert Ferenc, Michalek Manó és Iványi Sándor könyvtáros. Pyrker könyvha29
