Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 2. szám - TUDOMÁNY - Bakó Ferenc: Néprajz - helytörténet - műemléktudmány
zott, hogy ott tisztázza a Magyar Kamarával ez ügyet, melyben azonban kudarcot vallott, s letartóztatták. De ekkor pozsonyi börtönéből is sikerült kiszöknie, s Pozsonyt marhahajcsárként elhagynia. Miksa hatalmaskodásai nyomán a magyar urak szoros kapcsolatot tartottak az 1560-as évek utolján a lengyelekkel. Szabó János Győző levéltári kutatásai alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy Dobóhoz is ebben az időben közelebb állottak az Erdéllyel kapcsolatot tartó s Erdélyt istápoló lengyel urak, mint a bécsi udvar tanácsosai. Dobó István egyébként már régóta nagy borszállítója volt szerednyei birtokáról a lengyeleknek. Dobó egyébként a pozsonyi országgyűléseken Miksának egyetlen szavát sem értette, mivel a magyar uralkodó ott németül tartotta beszédeit. Az igazsághoz tartozik, hogy Dobó szerednyei várában Homonnay hűségesküt tett Bocskay György erdélyi főnemes előtt János Zsimondra! Egyébként a fennmaradt Dobó-levelek tanúbizonysága szerint úgy Dobó István, mint Homonnay Gáspár levelezésben állottak a lengyelországi Fulstin várnagyával, láthatólag nem csupán borkereskedelmük fellendítése érdekében. Miksa tehát úgy döntött, hogy Dobót, Balassát és Homonnayt az 1569 január első napjaiban összehívott országgyűlés alkalmával elfogatja. A diétát azonban el kellett halasztani, mivel nem látták biztosítva az uralkodót 6-7 hetes pozsonyi tartózkodása alatt, kellő fegyvereserő híján. A velencei követ biztos helyről szerzett értesülése szerint nehogy az „elégedetlen nagyurak... őfelségének valami szégyenletes dolgot tegyenek." Giovanni Michiel úgy értesült, hogy az „elégedetlenek" élén Dobó István, a „gazdag és nagy tekintélyű személy" áll, sógorával Balassa Jánossal, akiket Miksa meghívott Pozsonyba. Dobó azonban rosszat gyanítva, - tartva előző évi pozsonyi kamarai letartóztatásától, - nem utazott Pozsonyba, hanem maga helyett unokaöccsével, Zeleméry Lászlóval mentette ki magát, betegségére (köszvény) hivatkozva az uralkodónál. 1569 során meghatványozott erővel folyt az „összeesküvők" „felderítése", s Rueber kassai főkapitány védőszárnyai alatt nagy energiával dolgozott Kenderessy István, a Dobót és Balassát bevádoló hamis levelek gyártója. 1569. feburár 5-én Kassáról Dobó tőrbe ejtését javasolta Miksának. (Folytatjuk) Bakó Ferenc Néprajz - helytörténet - műemléktudomány Huszonöt éve, 1967-ben jelent meg a Heves megyei műemlékeket feldolgozó munka első kötete, s ebből az alkalomból tekintek vissza erre az évtizedekig tartó, eredményes munkára, melynek mint etnográfus, magam is részese lehettem. A századunk elején publikált Borovszky-sorozattól kezdve talán a mai napig is érvényes a köztudatban elfogadott helytörténetírásnak az a gyakorlata, amely egy-egy közigazgatási egység, tehát falu, város vagy megye történelmét dolgozza fel. Annak ellenére, hogy ezt 25
