Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 4. szám - AHOGY A PSZICHOLÓGUS LÁTJA. EMLÉKEZÉS 250 ÉVRE - Kerekes Lajos: „Lángolj és világíts!”

addigi eredményeket is tönkretette, sőt közel egy évszázadig a magyar kultúra további fejlődésének is útját állta. A város társadalmi, gazdasági élete csak a 91 éves török uralom után szerveződhetett újjá, s indulhatott dinamikus fejlődésnek. Ez a fejlődés különösen kulturális téren bizonyult jelentősnek. A 18. század végére kialakult Eger és a hozzátartozó egyházmegye iskolarendszere, amelynek köszönhetően városunk véglegesen helyet foglalt az iskolavárosok körében. Az alap-, a közép-, és felsőoktatáshoz szükséges objektumok létrehozása és Eger város barokká építése Telekesy István (1633-1715), Erdődy Gábor (1684-1744), Barkóczy Ferenc (1710-1765) és Eszterházy Károly (1725-1799) egri püspökök múlhatatlan érdeme. 1689-ben a jezsuiták, majd a ciszterciek jóvoltából megindul Egerben a középfokú oktatás is. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy három évvel ezelőtt, 1989. májusában ugyancsak az Egri Öreg Diákok Baráti Társasága rendezésében, háromnapos ünnepségsorozat keretében, hazai és külföldről is hazalátogató magyar diákok részvételével és közreműködésével ünnepeltük meg a középiskolai oktatás Egerben történt megindításának 300 éves jubileumát.)

Visszatérve a múltat elemző gondolathoz:

Egerben az oktatáshoz szükséges objektumok létrehozásának sorában kiemelkedő jelentősége van Foglár György (1670-1754) egri kanonok intézkedésének, amellyel 1741-ben megalapította a Jogi Iskolát, az Egri Érseki Jogakadémiát.

Az alapítás tényét a magyar törvényhozás is megörökítette az 1741. évi XLIV. törvénycikkben, és nem csupán a hálás emlékezés okából, de követésre méltó példa gyanánt is. Azok az okok, amelyeket a gazdaglelkű Foglár György c. püspök az ő alapító okiratában indoklásul felhoz, nagyon is gyakorlati szempontokat hangsúlyoznak:

Először:

Oly kevés a katolikus ügyvéd, hogy a katolikus uraságok, még az egyház főpapjai is, kénytelenek többnyire nem katolikus ügyvédekre bízni ügyeiket, kényes titkaikat és bizonyítékaikat is.

Másodszor:

A jogi iskola alapításával segíteni akar az egervidéki szegényebb sorsú katolikus ifjakon, akik a távolabb eső és drágább egyetemen való tanulás költségeit nem bírják fizetni, és így az elparlagiasodás, a szellemi elkallódás veszélyeinek vannak kitéve, a közjó nem csekély kárára.

Végül:

Azt várja az új jogiskolától, hogy a szellem fegyvereit adja a nemzet ifjúságának kezébe, hogy a kiművelt ifjúság a katolikus álláspontot a társadalmi életben, a köztanácskozásokban alaposan és sikeresen ki tudja domborítani, ugyanakkor a zavartkeltők nyugtalanságait meg tudja fékezni, olcsó érveiket meg tudja cáfolni, követelőző támadásaikat ki tudja védeni.

Az alapításkor azt is elrendelte Foglár György, hogy a „jogtudományokra oktató tanár kitűnő szakképzettségű, feddhetetlen életű és szeplőtelen jellemű, római katolikus vallású férfiú legyen, akinek arra is gondolnia kell, hogy az ifjúság nemcsak tudományos képzésben, hanem erkölcsös, jellemet képző nevelésben is részesüljön."

Foglár György a jogi iskola igazgatását az egri püspökre és káptalanra bízta. Ezzel megszületett Magyarország egyetlen katolikus fenntartású jogi főiskolája. Működését a Kossuth Lajos utca 8. szám alatt, az Angolkisasszonyok épületében kezdte meg, melynek falára a 250. éves jubileumi emléktáblát a mai napon helyezzük el.

Az itt megindult jogiskola épülete azonban életveszélyessé vált; végülis az Eszterházy Károly püspök által 1782-ben felépített egri Líceum épületében - tehát ebben az épületben - nyert végleges elhelyezést.

42