Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 4. szám - AHOGY A PSZICHOLÓGUS LÁTJA. EMLÉKEZÉS 250 ÉVRE - Farkas András: Az Egri Érseki Jogakadémia
Amire emlékezni kell S Az Egri Érseki Jogakaaémia Kőbe vésett felirat hirdeti ma is a Szilágyi Erzsébet Gimnázium homlokzatán, hogy Foglár György prépost megalapította az Egri Érseki Jogakadémiát. Az 1740. november 27-ről keltezett oklevélben ez olvasható: „...sok igen jeles tehetségű egri és egervidéki fiatalember a dicséretes eredménnyel végzett középiskolai és bölcseleti tanulmányai után szegénységük miatt, anyagi eszközök híján, a közjónak nem kis kárára jogi tanulmányokat nem tudnak folytatni, s így tétlenkedve, vagy haszontalan foglalkozásba merülve a tanulásra hasznos időt elvesztegetik s talentumukat kamatozatlanul hagyva sem maguknak, sem a közjónak nem tudnak hasznára lenni. Ezeknek az ifjaknak szomorú helyzete felett részvétre hangolódva... az általános tapasztalat szerint ugyanis olyan csekély a katolikus ügyvédek száma, hogy még az egyház főpapjai is a pörös ügyeknek vitelét és képviseletét nemkatolikus s az igaz hittől távolálló képviselőkre kénytelenek bízni..." Alapítványul tett tehát huszonötezer rénusi forintot, amit néhány év múlva kétszeresére emel, a jogi kollégium tulajdonába engedi át az almagyari szőlőjét a hozzátartozó gyümölcsöskerttel azzal a kikötéssel, hogy az alapítvány kamataiból, az ingatlanok évi hasznából tizenkét jogtudománnyal foglalkozó fiatalember ellátását biztosítsák. Az új létesítmény igazgatását az alapító az egri püspökre és a káptalanra bízta. Az alapítólevelet a megye 1741. április 12-én kihirdette. Foglár György körültekintően intézkedett. Elrendelte az alapításkor, hogy a „jogtudományokra oktató tanár kitűnő szakképzettségű, feddhetetlen életű és szeplőtelen jellemű, római katolikus vallású férfiú legyen, akinek arra is gondja legyen, hogy az ifjúság nemcsak tudományos képzésben, hanem erkölcsös, jellemet képző nevelésben is részesüljön." Az alapítást az országgyűlés az 1741. évi 44. törvénycikkel vette tudomásul. Foglár György csak egyike volt azoknak a papoknak, akik ide, Egerbe eljutván, a kezükre jutott anyagi javakkal jól sáfárkodtak. Csak emlékeztetünk a XVIII. század nagy egri püspökeire, Telekessyre, aki 1700-ban alapítja az egri papnevelőt, vagy Barkóczyra, aki nemcsak építkezett Egerben, de szellemi életet is teremtett. A névsor csúcsán kell említenünk gróf Eszterházy Károly püspököt, akinek nemes becsvágya a Líceum épületében öltött testet, s nem az ő szorgalmán, elképzelésén múlott, hogy Egerben akkor, a XVIII. század végén nem indulhatott meg az egyetemi oktatás. Az nemcsak lexikális adat, hogy az első magyar jogi tankönyvből Egerben tanítottak, de azt is bizonyítja, hogy Foglár prépost-kanonok valóban a kor legkiválóbb szakembereit igyekezett megnyerni az egri jogoktatásnak. A jó kezdetet termékeny évtizedek követték. 1941-ben a kétszáz éves jubileum alkalmával ugyan már kongatták a vészharangot az akadémia fölött, mert a kormányzatnak más elképzelései támadtak a felsőoktatást illetően, az Egri Érseki Jogakadémia mégis csak a Rákosi-korszak intézkedéseinek következtében szűnt meg: az iskolák államosítása, a diktatúra akarata leparancsolta a katolikus professzorokat az egri katedrákról. Az annaleseket forgatva figyelemre méltó küzdelem körvonalai bontakoznak ki az érdeklődő előtt. Közvetlenül a háború után az intézmény még Érseki Jogakadémia, 1946/47- től két évig Magyar Katolikus Jogakadémia, az 1948/49-ben Egri Állami Jogakadémia. Tanulmány tárgya lehetne, ahogyan Mindszenty prímás vezetésével folyt a fórum meg27
