Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)

1992 / 4. szám - AHOGY A PSZICHOLÓGUS LÁTJA. EMLÉKEZÉS 250 ÉVRE - Farkas András: Az Egri Érseki Jogakadémia

mentéséért, a katolikus egyetem megteremtéséért a harc. Amíg 1943/44-ben az Akadémián a régi előadók, Schönvitzky Bertalan, Tóth József, Vécsy László a vezéregyéniségek (magánjog, közjog, római jog) valamennyien egyetemi magántanári képesítéssel, s velük együtt meghatározó oktatói erők voltak és tekintélyek maradtak az emlékezetben is, Barsy Artúr, Holik Sámuel, Angyal Lajos, 1948/49-re a Schönvitzky-Tóth-Vécsy vezető triász jelentős erősítést kap. Mihelics Vid, az idő szerint országgyűlési képviselő, főszerkesztő „a szociálpolitika nemzetközi kérdései tekintettel a társadalombölcseleti rendszerekre" című tárgykörből egyetemi magántanári képesítéssel, Csizmadia Andor a magyar városi jog története c. tárgykörből magántanári habilitálással, Ősy József egyetemi magántanár, a statisztika rendes tanáraként, Markos Olivér ny. miniszter, egyetemi magántanárként a magyar magánjog nyilvános-rendes tanáraként érkezik Egerbe. Perbíró József a magyar kereskedelmi jogból képesített egyetemi magántanár, három évi, máshol eltöltött oktatói munka után a kereskedelmi és váltójogot előadni jön a Jog- és Közigazgatástudományi Karra. Ebben az időben tizenöt fős létszámban előadók és lektorok álltak a megalapozott képzés szolgálatában.

Mi sem természetesebb, hogy az egyházi hierarchia részéről erősen támogatott, dr. Cza- pik Gyula érsek-rektor által pedig gyakorlati vonalon is szorgalmazott fejlődés a katolikus egyetem megvalósulását célozta. A szakmai tekintélyekkel alaposan kibővített intézmény a kor színvonalán feltétlen alkalmassá vált a továbbfejlesztésre, olyan új karok létrehozásáig is elhaladva, amely valahol a milánói, Gemelli professzor által vezetett intézményhez lett volna hasonlítható, ha már a pesti Pázmány Péter Tudományegyetemet kivették abból az eszmei áramkörből, amellyel hosszú évszázadokon át működött. A diktatúra alaptermészete és ezzel együtt a kérkedően meghirdetett ateizmus, a marxista szólamokkal felruházott államakarat nem tűrhette a keresztény gondolat érvényesítését. Hiába volt minden áldozatvállalás, demonstráció, a magyar és keresztény társadalom manifesztált készsége az európaiságra, nemcsak a keresztény egyetem gondolatának kellett eltűnnie a magyar szellemi élet jövő-építő törekvéseiből, de az Egri Állami Jogakadémiának is, amely fontos szerepet vállalt 1741. óta a hazai jogászképzésben.

Miközben a Rákosi-féle diktatúra már előkészítette az egész magyar társadalom átalakításának, a meglévő intézmények szétverésének és a közélet bolsevizálásának folyamatát, a magyar keresztény világ védekezési reflexből is, de az építési gondolatok erejével is, munkálkodott a katolikus egyetem létrejöttén. Az 1946-47-es tanév záróünnepélyén az intézmény rector-magnicicusa, dr. Czapik Gyula egri érsek így összegezhette az akadémiai évet: „A tudományművelés eredményeit a már működő kari tudományos intézetek tevékenysége, a kiadott, vagy kéziratban lévő, a közeljövőben kiadásra kerülő tudományos közlemények, értekezések jelzik. Az egyetemi színvonalú oktatást egyfelől az előadásoknak örvendetesen növekvő hallgatói létszáma, másfelől a hallgatóságnak a tanszéki szemináriumi munkába való nagymérvű bekapcsolódása igazolja. A főiskolai nevelés korszerű feladatait ama szempontok vezérelték, hogy a katolikum egyben humánum, s hogy a katolikum egyben iustum... Azt is tudjuk, hogy a magyar katolicizmus szeretetébe fogadta jog- és államtudományi karunkat... azt is reméljük, hogy Heves vármegye és Eger megyei város is a magáénak akarja tudni tudománykarunkat s a belőle majdan kisarjadó Szent István T udomány egy etemet."

28