Hevesi Napló, 2. évfolyam (1992)
1992 / 4. szám - TUDOMÁNY - Sugár István: Spetz József, a reformkor nagy egri patikus-vállalkozója
TUDOMÁNY Spetz József a reformkor nagy egri patikus-vállalkozó fa Mivel Heves megye, s benne Eger, gyógyszerésztörténete meglehetősen elhanyagolt ága a történetkutatásnak, úgy hiszem, hogy méltán érdeklődésre tarthat számot egy egri gyógyszerész portréja, illetve életútja. Régi korok egri gyógyszerészeinek a sorában kétségtelenül az első hely Spetz Józsefet illeti meg, aki nem csupán szokványos patikus volt, de merészen túllépve a gyógyszerészet körén, a XIX. század első harmadában a hazai reformkor egyik legjelesebb személyisége, aki úttörő és bátor üzleti vállalkozásai révén, - magáévá téve a korszak merőben új eszméit, - igen figyelemreméltó mértékben járult hozzá a megyeszékhely gazdasági, társadalmi fejlődéséhez s nem kevésbé polgáriasodásához. Miután II. József, a „kalapos király", 1772-ben feloszlatta a hazai szerzetesrendeket és valamennyi javaikat elkonfiskálta, Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék első patikája, az egri jezsuitáké is dobra került. Artner József 1775-ben 4500 forintért megvásárolta a híres-neves egri gyógyszertárat, s lett annak első polgári tulajdonosa. De miután hamarosan csődbe jutott, és teljesen tönkrement, 1795-ben a patika az Ausztriából Egerbe került Spetz József birtokába került, aki már a gyógyszertár megvásárlása előtt is annak vezetője volt. E patika a mai Gárdonyi Géza Gimnázium épületének északkeleti, azaz Csiky Sándor utcai szögletében működött. Az utcát egy időben a patika új és agilis tulajdonosáról, Spetzről Speciális utcának nevezték el. De Spetz nem sokáig maradt a rendház épületében. 1802-ben megvásárolta a vele közel szembenfekvő, - a mai Ifjúsági Ház telkének megfelelő - ingatlant, s ott rendezte be „Magyar Király"-hoz címzett patikáját. Spetz vállalkozó szelleme már ebben az időben is megmutatkozott. Rövidesen, 1807-ben Pest városában megalapította a lipótvárosi híres „Magyar Király"-ról elnevezett gyógyszertárat is. Tehát az egri Spetznek egyidőben két igen jelentős „Magyar Király" nevű patikája volt: egy Egerben s egy Pesten; - Pesten később társtulajdonosokat (a Székely és a Jezovics családot) vett maga mellé, de később megvált e patikától, hogy tőkéjét itt, Egerben hasznosabbnak ítélt vállalkozásai révén kamatoztassa. Kimagasló és példamutató tettének minősül, hogy amikor Napokon 1809-ben megtámadta Magyarországot, a 15. számú hevesi nemesi felkelő gyalogzászlóalj részére saját költségén jól felszerelt, értékes tábori gyógyszertárat adományozott a hadrakelteknek. Sőt a háborút követő gazdasági válság során 15 ezer forintot adományozott a Kincstár számára, az uralkodó szavaival élve, mint „buzgó hazafi". Jó üzleti szemmel felismerte a gyógynövénygyűjtés és kereskedelem jelentőségét s az abban rejlő nagy gazdasági, anyagi lehetőséget, és az egri érsekföldesúrtól kieszközölt engedély birtokában az Eger környéki érseki birtokon megszervezte a gyógynövény gyűjtést, s a felvásárolt becses anyagot tisztes haszonnal értékesítette. 20
