Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - KÖNYVEKRŐL - George Orwell: 1984 (Hruby József)
kot, azt a varázslatot, amely a havasok világában élő emberek megindító jellembeli nemessége és egyszerűsége láttán keletkezik még a ritkán erre a tájékra vetődő embernek is. Ezen a tájon legfeljebb csak a nagyúri praktikák okoztak nemzetiségi ellentétet, az indulatokat mindig a nacionalista uszítás korbácsolta fel, mert az egyszeri székely paraszt és román pásztor — miképpen azt A falevél című, lebilincselően érdekes, fordulatokban is gazdag novella története is mutatja — mindig is jól megvoltak egymással Egy jelentős magyar író tehát újból „visszalopta magát” az irodalmi köztudatba ez által a novelláskötet áltaL Bizhatunk a folytatásban is: az értékeknek most már valóban értékeknek kell lennie, a kisebb-nagyobb emberi botlások nem adhatnak okot arra, hogy valakit véglegesen elzárjanak az olvasók érdeklődésétől. Szelei Béla George Orwell: 1984 A 20. század történelmi égboltján kelő és nyugvó diktatúrák nem sok jótéteményt hoztak az emberiségnek. Az egyedüli „kedvezményezett”, úgy tűnik, talán csak az irodalom. Bízvást állíthatjuk, hogy a totalitáriánus rendszerekben uralkodó testi, szellemi és lelki elnyomás nélkül sok-sok remekművel lenne szegényebb a világirodalom. Ezek közé tartozik George Orwell 1984című regénye is. Régi adósságát törlesztette a magyar könyvkiadás, amikor végre hozzáférhetővé tette ezt a művet a legszélesebb olvasóközönség számára is. Régi adósság ez még akkor is, ha tudjuk, hogy az ok inkább politikai fáziskésésben keresendő, semmint kiadóiban. Jogosan feltételezhető, hogy üzleti szempontból sem lett volna elhibázott vállalkozás a művet 1984-ben kiadni Mint ahogy a világ tőlünk nyugatra eső felén sem volt az. A „commemorative edition” sok-sok példányban fogyott el. Emlékkonferenciákat rendeztek, vitatták, értelmezték és újraértelmezték az írót és művét. Az 1984 körül az említett alkalmon kívül még kétszer csaptak magasra a hullámok. Először természetesen az első kiadás idején, 1949-ben. A második alkalom nem sokkal követte az elsőt. Richard Nixon 1951-ben — még kaliforniai képviselőként — azon könyvek között ajánlotta a művet, „amelyekből meg lehet ismerni a vörös diktatúrák valódi természetét”. Az 1984 tehát pontosan kapóra jött a hidegháború melegentartóinak. Talán jó is, hogy szegény Orwell ezt nem érte már meg... A mű cselekményszövése viszonylag egyszerűnek mondható, aránylag kevés számú szereplő puritán díszletek előtt játssza el a tragédiát. A világ három nagyhatalomra szakadt szét, Eurázsiára, Kelet-Ázsiára és Óceániára, ahol történetünk játszódik. A három hatalom állandó konfliktusban, gyakorlatilag háborúban áll egymással. A történetből kiderül, hogy ez az állandó konfliktus egy sajátos logika értelmében inkább szolgálja az uralmon levők érdekeit, semmint veszélyezteti azt. A háború-béke... Hősünk, Winston Smith az Igazság- minisztérium alkalmazottja, és persze tagja a Pártnak. Munkája abban áll, hogy egész nap hazugságokat gyárt. Ha valamely újságban, könyvben a Párt (elsősorban a vezér, Nagy Testvéri akár csak részben is be nem teljesült próféciájára bukkannak, visszamenőleg korrigálják azt, és az így kijavított példányok kerülnek az archívumba, míg a tévedéseket tartalmazó példányokat megsemmisítik. Winston azonban a nagyüzemi agymosás „selejtjének” bizonyul, ugyanis az az ötlete támad, hogy naplót újon, és így próbálja megörökíteni a valódig!) valóságot. Teszi ezt annak ellenére, hogy nem sok reményt fűz ahhoz, hogy műve túléli íróját. Ez Winston lázadásának első állomása: gondolati engedetlenség. Hamarosan következik a második lépés. Megismerkedik Júliával, aki öntudatosan viseli az Ifj úsági Nemiségellenes Sző vétség jelvényét. Ahhoz, hogy ennek jelentőségét jobban értsük, tudnunk kell, hogy Óceániában a szex állami monopólium. A szexualitás csak utódok nemzése céljából gyakorolható legálisan. A nemiség szenvedély; olyan lényeken uralkodni, akikben bármiféle 87
