Hevesi Szemle 18. (1990)

1990/ 1-2. szám - SZÍNHÁZ - Farkas András: zerkovitz - Szilágyi: Csókos asszony

zatában. Ez a belső cseléd ismeri gazdáit, asszonyát, az urat a házban, kívülről-belülről. Hűsége asszonyához kényszer is, ezért csak kiönti a szívét, ha másnak nem, legalább magának — és inkább spagettievés közben. A színésze válogatja, hogyan tudja megvalósítani a játékmesteri elképzelést, de az ő esetében a gesztus, magyarul a zabálás és a szöveg remek ritmusban oszlik el és meg a száján. És az arcán, amely most külön színpaddá, mozgóképpé tudott gömbölyödni.

Az utcanők élén Nemesházy Beatrix forgolódott, mint akinek a mai viszonyok között is akad trükkje a magakelletéshez.

Valló Pétert, mint díszlettervezőt is el kell fogadni most mesternek. Az adott irodai környezetben — a pártbizottsági ülésteremben — létrehozta azt a miliőt, ami nélkül ez a komédia nem lett volna hatásos. Pilinyi Mfrtajelmczei a reneszánsz időket idézik, noha a komédiát inkább mai hangoltságúnak érezzük.

Marik Erzsébet zenei rendező-vezető gondossága is lemérhető a csapat produkcióján, mert a dallamot, a zenét is felhasználó mozgást instruálni kellett.

Hatásában érett és a színpadi munkát tekintve részleteiben is kidolgozott előadást kapott az egri közönség. Jóleső érzéssel vesszük tudomásul, hogy a társulat lendülete még tart, apró visszaesések, elnagyoltságok után most megint kirukkolt valamivel, amiért ezt a színházat szereti a közönség. Ha frivol is olykor ez a játék, azért szeretetie méltó.

Szatmári György Dorozsmai Pistája érzékeny szívű bohém, megbízhatatlan, mint minden csinos fiú, akit a lányok felkapnak. A melodramatikus részeket gyorsabban kellene túlvészelnie. A kor ezt megkívánta, de mi — sok-ikszesek is — már rég elfeledtük ezt a vallomási rendet.

Bókái Mária helyén van, táncol, énekel, és M. Horváth Józseffelegyütt azt teszik, amit a szerepkör rájuk bíz. Kiss László, Réti Árpád, Olgyai Magda, Miidós Márta, Győrvári János, Németh László, Urbán Andrea, IttesJózsf Mikula Sándor, Bicskei Kiss László, Horváth Ferenc, Török Katalin, Szőllősi Hajnalka nevét emeli ki a színlap a népes együttesből, amely szórakoztatni akarta a publikumot.

Az Egri Szimfonikus Zenekart felváltva vezényli NagyArpádés Nádor László. Szekeres József Koreográfiája a teljesítmény közepét jelenti, Pilinyi Mártó jelmezei Rica-Ma- ca és Kubanek hentes egykori kispolgári eleganciáját hozza vissza.

Még év vége előtt láttam az operettet, telt házzal ment. Kíváncsian várjuk, hogy hány előadást ér meg.

Zerkovitz Béla—Szilágyi László: Csókos asszony

„Kár itt minden dumáért, majd meghalok magáért...” — éneklik a háromfelvonásos operettben, vidáman, önfeledten, mintha a harmincas évek Józsefvárosában azóta sem változott volna meg semmi. Pedig már tudjuk, hogy a kerület legtöbb épülete visszaros- kadt a múltba, azok a jó öreg német ajkú „purgerek” meg — hazai svábjaink a Joseph- stadtból—elmentek apró üzleteket kötni, nagy szafaládékat gyártani az eliziumi mezőkre. Amely ott van valahol a Nagytemplom utca környékén, vagy egy kissé távolabb.

Szilágyi László— a két világháború közötti operett-termés egyik jeles librettó-írója— Budapest szerelmese volt Ott is inkább az ódon városrészek és az azokat lakó emberek barátja, a kicsinyeké, akiknek a Bajza utcai palota csaknem olyan távolságra van a földszintes és roggyant emeletű nyolcadik kerületi világtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Itt, ebben az omló, leromló vakolatú közösségben összeszorítva, de egymást angyalian szeretve éltek fiatalok és öregek. Mint a hentes Kubanek, aki annyira kedves agglegény és érzékeny szívű ember, hogy felnevel egy kitett lányt, akiből aztán primadonnát farag. Az író Szilágyi jól tudja, hogy mesét mond el a felnőtt gyerekeknek, amikor ezt a három felvo76