Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - TUDOMÁNY - Szuromi Lajos: Két orosz nyelvű vers Petőfiről
titkárhelyettes, Súlyán György megyei titkár; az SZDP részéről Szurdi István gyöngyösi titkár; a kisgazdák részéről Adorján József gyön^yösX.&r\Árú szőlőbirtokos, Szántó-Vezekényi István pétervásárai kisgazda, a parasztpárt részéről Kerék Gábor tanár, a polgári demokraták részéről pedig N égy essy Árpád jogakadémiai tanár került be. A választási eredmények megyénkben is a kisgazdapárt megerősödését hozták magukkal. Az MKP falusi szervezetei ezt követően sok helyen szétzilálódtak. A taglétszám az 1945. október 20-i állapotnak megfelelő 25 ezer 510 főről 1946 januárjára 21 ezer 551 főre csökkent. A választás után belső zavar következett be a szociáldemokraták és a parasztpártiak körében is. A kisgazdapárt megerősödése közelebb hozta egymáshoz a baloldali pártokat. Ez a két munkáspárt viszonylatában is megfigyelhető volt. Sajnos, 1946. március 5-e után, amikor a Baloldali Blokká kommunistákból, a szociáldemokratákból, a parasztpártiakból és a szakszervezetekből megalakult, ezen szervezetek célja egyértelműen a kisgazdák felmorzsolása lett a megyénkben is. Ezenkívül elindult e párt hatalomból való kiszorítása is. Ennek érdekében különösen az MKP a politikai harc erősen vitatható és elítélendő módszereit is alkalmazta. Többek között ennek a bizonyítéka volt, hogy az 1947-es nemzetgyűlési választásokon ez a párt a rá adott szavazatok számának és mandátumainak növelése érdekében alkalmazta az úgynevezett kékcédulákat. Közismert, hogy ezt a módszert az ellenzéki pártok már a választás napján leleplezték, jelentős presztízs- veszteséget okozva ezzel az MKP-nek. így valójában már az 1947-es választás nem volt szabad. Nem is beszélve az 1949-es és 1953-as választásokról, amelyek a párttörténetúás megállapításai szerint a Magyar Dolgozók Pártja nagyfokú erkölcsi és politikai nyomása alatt zajlottak le. Az 1956 utáni választásoknál is tapasztalhatók voltak a hatalom részéről bizonyos manipulációk. így méltán mondhatjuk, hogy hazánkban, illetve megyénkben 1945 után az igazán szabad választás csak az 1945. november 4-i volt, amikor is minden induló párt a választási törvény által megengedett módszereket alkalmazta. Szecskó Károly SZUROMl LAJOS Két orosz nyelvű vers Petőfiről A segesvári csata napja: 1849. július 31. Bem seregében éri meg a vereséget a költő, Petőfi Sándor is. Menekülés közben többen látják, közvetlen szemtanúk beszámolói jelennek meg sorra évek múltán, a költő halálára nézve bizonyosat senki sem tud, az emlékezések ellentmondásosak. Van a tény: eltűnt a csata végén. Vannak a valószínű következtetések: megsebesült, meghalt, a zűrzavarban tömegsírba temették, talán még élve, mint nem egy bajtársát. Talán fogságba került, Oroszország irdatlan mélyébe, Szibériába, fogolyként élte végső napjait. Meghalt a segesvári csatában, vagy túlélte azt??? E kérdésre tényszerű bizonyossággal ma sem tud senki válaszolni. A történeti és az életrajzi kutatások a költő segesvári halálát valószínűsítik. Ezt nyomatékosít- ja az, hogy bizonyító életjelet vagy bármely bizonyító dokumentumot a fogoly Petőfiről máig nem sikerült felkutatni. Számos legenda támadt e bizonytalanság nyomán, akadnak közöttük népi remeklések, mint a barguziniak, amelyek meglepő pontossággal részletezik a Burjátiába telepített idegen költő életét. Vannak egészen otrombák, itthon is, külföldön is, ideig-óráig ál-Petőfik bolondítják a népet. Népe, nemzete siratja gyermekét, bizonyosságot szeretne, az apadó könnyek újra elerednek, a fáradtság tompaságát a remény élénksége váltja fel, amikor valami bizonyos ígérkezik. A Petőfi- legenda időbeli hullámaiban egy nép hűségének megrendítő szépsége is ott lebeg. E század közepén tudományos bizottság kísérelte meg a költő csontjainak feltárását, a valószínűsítő történeti adatok alapján az egykori csata színhelyén, eredménytelenül. A tudományos közeh'tés nyomán nem gerjedt botrány, maradt a néma csönd. A múlt évben Morvái Ferenc szánta el magát a legendákban megjelölt szibériai-barguzini sír föltárására, tudományosságra törekvő bizottságot alakított a laikus hazafi, tűzön-vízen keresztülvágva értek célt. Századunk amatőr kutatásai körében belső összetettsége, elszántsága, áldozatossága, kínlódásai stb. révén kiemelkedő hely illeti meg Morvái Ferenc és a Megamory — Petőfi-bizottság tevékenységét, holott az 59
