Hevesi Szemle 18. (1990)
1990/ 1-2. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Sárhegyi István: Látogatóban a egri 212. számú ipari szakmunkásképző intzetben
az a megindult folyamat is, melynek eredményeképpen a szakmunkások jelentős hányada a termelő szférából a szolgáltatás területére kerül át a következő évek, évtizedek során. Ezeken a területeken pedig a biztos szakismereteken túl nagy szükség lesz a jó kommunikációs képességre, megfelelő szókincsre, a helyesírási, számolási készségre és a jó modorra. Ezek az igények minden bizonnyal ösztönözni fogják a jövő tanulóit a szélesebb körű műveltség megszerzésére. — Tapasztalhatóí-e önöknél pedagógusgondok, avagy teljes a gárda? Ha nem, hogyan lehet a dolgon segíteni? — A nevelőtestület teljes. Végzettség tekintetében igen jó, hozzáértés tekintetében átlagon felüli teljesítményre képes. A fluktuáció minimális, 1 — 2 fő évente. Ugyanakkor az utóbbi években a testület létszáma ugrásszerűen növekedett. Ez az oktatás színvonalára kedvezően hatott. Élénk az érdeklődés és a cselekvőkészség a pedagógusok részéről a továbbképzés iránt. Elsősorban az új műszaki ismeretek iránt, és a második, harmadik idegen nyelv megtanulása tekintetében. A testület többsége fiatal, 5 — 15 év közötti gyakorlattal, lelkes, és szereti ezt a tanulóréteget. Ezért is tart ki ennél az intézetnél, bár évek óta egyre nehezebb körülmények között dolgozunk. Jelentős segítséget kapunk a vállalatoktól azzal, hogy saját szakembergárdájukból biztosítják az elmélet tanításához az óraadókat, a gyakorlat, szakmai ismeretek megszerzéséhez a szakoktatókat. — A mai, pénzszűkös időkben jut-e elegendőforint a nélkülözhetetlen fejlesztésekre, beruházásokra, s pillanatnyilag milyenek az intézmény tárgyi feltételei, hol szorít leginkább a cipő? — Az iskola — tágabb értelemben az intézet — tárgyi feltételei igen kedvezőek. Az iskola szertárai jól felszereltek, ahol a hagyományos taneszközök sokaságán tűi a legmodernebb audiovizuális és videoberendezésekig minden megtalálható. Ugyancsak sokat fejlődtek az előző években a tanműhelyekben is a gyakorlati oktatás technikai feltételei. A kedvező helyzet azonban nem csupán a „gazdag” anyagi ellátás eredménye, hanem a testület tagjainak nagymértékű öntevékeny fejlesztőmunkája is komoly tényező volt ebben. Több szakmai kabinetet részben vagy teljesen saját kivitelezéssel hoztunk létre, amelyhez segítséget nyújtottak még a képzésben érdekelt vállalatok is, valamint a városi és megyei tanácsok. így készültek el a következő, oktatást szolgáló kabinetek: villamos mérőtercm, nyelvi laboratórium, számítástechnikai kabinet, zárt láncú tévéhálózat, CNC-kabinet (komputervezérléső oktató szerszámgépek kabinetje), pneumatikái kabinet. A szertári eszközállomány gyarapítása érdekében minden tanévben eszközfejlesztési pályázatot hirdetünk meg, melyen a testület tagjai, munkaközösségei vesznek részt, saját maguk vagy tanulók által készített szemléltetőeszközökkel. Ezeket a pályamunkákat minden tanév végén kiállítjuk cs díjazzuk. így tudjuk biztosítani azoknak a nélkülözhetetlen taneszközöknek a létrehozását, melyek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók. A pénzszűke helyzet ellenére tehát, élve a felsorolt lehetőségekkel, folyamatos műszakifejlesztést tudtunk megvalósítani az elmúlt években. Sajnos, komoly gondjaink is vannak, ezek azonban önerőből vagy kisebb támogatásból nem oldhatók meg. A több mint 1800-as tanulói létszámhoz viszonyítva még mindig kevés a tantermek száma, és így egyre fokozódó mértékben emelkedik a délutáni tanítás aránya, melynek hatékonysága nagyon gyenge, nem is beszélve a vidéki tanulók hazautazási nehézségeiről. Ez a probléma fokozódott az elmúlt két év során, miután intézetünket is elérte a demográfiai csúcs hatása. Ahhoz, hogy az egyéb középiskolákhoz hasonlóan délelőtti műszakban taníthassunk és kellőképpen kihasználhassuk a kabineteket (csak szakmai oktatásra), még legalább 6 — 8 tanteremre lenne szükségünk. A cipő számunkra tehát az iskola befogadóképességénél szorít. — Melyek azok az eredmények—gondolok itt négy-öt esztendő tá via tára —, amelyekre az iskola a legbüszkébb? — Egyik legnagyobb eredményünknek tartjuk, hogy a hozzánk érkező, nagyrészt hátrányos helyzetű tanulók többségét — akik sokszor az írás, olvasás, számolási készségek 50
