Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Páskándi Géza: A vigéc
MARGIT (bentről): Józsi! KÁDAS: Tessék! MARGIT: Eszembe jutott az a szó, amit nemrég elfeledtem. KÁDAS: Mi volt az? MARGIT: A konyhakés, Józsi, a konyhakés! (Hangja lázító.) ZSUZSA: Szent ég, ő is azt akarja, amit én... (Babonásan rohan ki.) KÁDAS: A bolondok! Már nem bíznak apáikban sem... MARGIT: öld meg, Józsi, öld meg! KÁDAS: Kicsodát? (Rémült, mert Zsuzsára érti.) MARGIT: Pénzes Kipriánt... hallod? Pénzes Kipriánt! Azt az aljas stricit! Azt a mocsok, szemét stricit! Ahh, gyere már, Józsi! KÁDAS (ijedt): Mi történt... (A szobába fut, betéve az ajtót.) De Margit., , Margit... (Hangja mormolásba vált.) (Jön Zsuzsa, lassan, kezében a csirkesütő.) ZSUZSA (hangjában felháborodás): Apu! Ezt is nézd meg! (Az ajtóra.) Te jó isten ... (Elfordul szemérmesen, majd mégis kíváncsi lesz, odalopakodik, aztán mégis meggondolja magát, visszamegy, onnan kiált.) Apuuu! KÁDAS (félig nyögedezve): Megyek már, megyeik! ZSUZSA (lecsapja az asztalra a csirkesütőt): Az isten verje meg! (Kádas kilép, még ziláltabb.) KÁDAS: Mi van? ZSUZSA: A hátvakaró bagót ér... aztán rátévedt a szemem — erre... elkezdtem csavargatni... Nézd! (Kettényílik, benne egy sült csirke.) KÁDAS: Mi ez? ZSUZSA: Mi? Egy sült csirke! Még meleg... Pénzes pedig nincs itt... Mi nem tettünk tojást bele ... Tehát... KÁDAS: Azt akarod mondani? ZSUZSA: Azt. Lemegy a grillsütőhöz, vesz egy egész csirkét, beleteszi, aztán jön a hókuszpókusz a tojással... a kukoricával, vízzel... és kész a csirke! KÁDAS: Nem értem! ZSUZSA: Mit nem értesz! Te előbb belefújsz, hogy üres! Hát persze, hogy üres, mert itt, felül van a csirke... ide teszi a tojást, a vizet, a kukoricát is, hogy eltakarják a csirkét, aztán a csirke ide leereszkedik... KÁDAS: De gőzölög! ZSUZSA: Gőzölög, mert a villannyal felmelegíti... Te meg honnan tudnád, hogy ez a csirke nem az a csirke, a tojásból, érted!? Ez egy öreg csirke, érted? Nem ebből a tojásból kelt ki! A tojás meg épen, egészben megfő, és a kukorica is... Aztán ide vándorolnak a fogójába, hogy rajta ne kapják! Micsoda trükk! Ó, az átkozott! (Csend.) KÁDAS: Azt mondta, még szemétdomb is van benne, ahol kapirgál .. . Becsapott ... ráadásul be is csapott... A szemfényvesztő ... ZSUZSA: A strici! KÁDAS: Semmi strici! Ne halljam ezt a szót... (Halkabban.) Anyád meg ne tudja ezt az egészet, tönkremenne bele.. . MARGIT: öld meg, Józsi, öld meg! Azt a stricit! KÁDAS (ijedten): Elhallgass! Éppen jön! (Nem jön senki. A szobában csend.) ZSUZSA: Most szépen bemegyek a konyhába és megvizsgálok minden szerkentyűt ... KÁDAS: Nézd meg, nézz meg mindent, lányom! (Zsuzsa kisiet. Nyílik az ajtó, belép Pénzes.) 10