Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Páskándi Géza: A vigéc
KÁDAS: Majd én is lebunkózlak, le én. (Üti. Kilép Pénzes.) ZSUZSA: Jaj, ne bánts apukám, ne bánts! Igazad van, de ne bánts! PÉNZES: Kádas? (Az hirtelen megáll. Zsuzsa kirohan.) Épp most akartam dicsérni a férfiasságát. KÁDAS (leesett áll): A férfiasságomat... ? (Majdnem hebeg.) PÉNZES: Igen. Ahogy maga kiállta a fényes próbát. KÁDAS: Miféle próbát? PÉNZES: Nem kíváncsiskodott, mint az asszonyok. Nem kukucskált be imént oda... a fürdőszobára mutat.) Ez fegyelem volt, Kádas, kemény fegyelem a javából. Ez már feljogosítja arra, hogy méltón várhassa őket. (Felfelé.) Én tudom mi az, Kádas, higgye el. Én ötvenben s a körül, őrmester is voltam, nem akárhol és nem is akármilyen. Én nem a saját hibám miatt kerültem ki onnan. A történelem volt a ludas, Kádas, a történelem. De elhatároztam: ha nem kellek ezeknek, lesz nékem más csapatom. És lesz is. De — azt nem tűröm, hogy a lányát verje. A lányát, ezt az ifjúságot, már nem maga neveli, Kádas. Nem maga, hanem én! KÁDAS: Megbecstelenítette ... El kell vennie feleségül. Ha nem veszi el, feljelentem! PÉNZES: Ne túlozzunk, Kádas! A maga lánya már legalább két éve nem szűz. Csak erről maga nem tud. Az érintetlen füvön átmegy egy úthenger, Kádas és maga a szegény rollerező gyereket vonná felelősségre?! Ez nem szép, Kádas, egyáltalán nem szép! Itt csak én vonhatom felelősségre magát, és meg is teszem, mert érdekel, disznó módon érdekel, hogy maga miért nem akarja elfelejteni ezeket a dolgokat... 1919 vagy március 15 ___ v agy Trianon... és a többi. Miért? Minek ragaszkodik maga körömszakadtáig ezekhez a frászos számokhoz, nevekhez? Nem érzi, hogy ezek nem jelentenek semmit? Tán megáll a világ körforgása, ha elfelejti? No, ugye, hogy nem. Hát akkor feledje, feledje, de gyorsan! KÁDAS: Nem! Nem! PÉNZES: Tudja, még mennyi hiányzik a villából? Csak a kémény... és a kerítésből mindössze négy méter... És kész a villa, Kádas. Sose lesz kéménye a villájának, soha! Látott már villát kémény nélkül? Hova jön a gólya? He? A Zsuzsáé... na, hova? Beszéljen csak a feleségével. Majd kap tőle, ne féljen. KÁDAS: Nem ... nem beszélek ... PÉNZES: Menjen be és beszéljen! (Belöki. Kisvártatva Kádas kijön.) (Csend.) KÁDAS (suttogva): Már nem tud beszélni... vagy nem mer. Égy szót se, érti? Egy szót se. PÉNZES: Mert maga hagyta, hogy csajk ő hozzon áldozatot! Kizsákmányoló! Ö már a nyolcezredik szó tervét is teljesítette... maga még mindig az ötszáz körül tart... Kullogó! Sereghajtó! Táppénzcsaló! Még a lánya is többet felejtett... Ezer szót, nevet és dátumot... És maga közben pasz- szív rezisztenciát játszik? Nézze, elhoztam egy gépkocsi-prospektust az asszonyának. Hadd nézegesse, hisz maholnap már nem lesz mit elfelejtenie. Most már a maga áldozata következik. A kocsiért maga fog felelni. Kádas! Megyek és megmutatom a prospektust! (Indul.) KADAS: Ne! Beteg! Ágyban fekszik! PÉNZES: Ettől biztosan meggyógyul. Nyissa ki azt az ajtót, és álljon félre az utamból! Gyerünk! 6
