Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Páskándi Géza: A vigéc
PÁSKÁNDI GÉZA A vigéc vagy: A kozmikus szövetség avagy: Meséből jöttünk Zord, és prófétikus bohózat, fantasztikus, de nem tudományos tizenhat éven felüli honpolgároknak V. rész MARGIT: Jó ég, csak Zsuzsa meg ne tudja! (Felemelkedne.) Én innen nem is látom. KÁDAS: Majd én megnézem helyetted ... MARGIT (halk): Ne kukkolj, Józsi! Az isten megver! Cseng a telefon, Kádas felveszi.) KÁDAS (halk): Halló, Éva? Azonnal... (Átadja nejének.) MARGIT (befogja a kagylót, a keze remeg, visszanyújtja): Beszélj te... én . . nem merek ... KÁDAS: Halló! Margit gyengélkedik. Mi? Mire? Egy dumapartira? Jó, meg mondom neki... Szia. (Leteszi. Kis csend.) Hallottad. (Az bólint.) Holnapra várnak ... Éva, Marcsa, Eszter. MARGIT: Éva ... Marcsa... Eszter... És én itt... a nyelvem dagadt. Egészen dagadt... lila ... törökparadicsom ... tojásgyümölcs... Jaj, istenem, ezt is elfelejtettem! És ők, Éva... Marcsa... holnap beszélnek... beszélnek ... Uramisten, segíts! KÁDAS: Nem bírom tovább! Hol a határ? Hol a határ? Hány négyzetkilométer után? Hol? (Indul, rájuk csapja a fürdőszobaajtót.) MARGIT: Jaj, istenem! Megölted?! (Felül.) KÁDAS: A látásomat öltem meg, Margit. A látásomat. (Csikorog.) Behúzzam ezt az ajtót? MARGIT: Ne! Félek! KÁDAS: Muszáj, Margit, muszáj. Vegyél be altatót! (Behúzza!) ö kint marad. (Kijön hiányos öltözetben Zsuzsa, sír.) ZSUZSA: Bocsáss meg. ö akarta. Erőszakkal... És a bizonyítványom is. az is miatta ... KÁDAS: Elrontotta az erkölcsi bizonyítványodat... (Komor, fenyegető.) ZSUZSA: Nem az erkölcsit... (sír) az iskolait... (Kádas maga elé mered.) KÁDAS: Megbuktál? Hányból? ZSUZSA: öt. KÁDAS: Jó ég! S hány van összesen? ZSUZSA: Négy. Plusz magaviselet. KÁDAS: Teremtőm. Túlhaladtad... Anyád tudja? ZSUZSA: Nem. Nem mertem neki megmondani. De benned bízom, te megértesz __ ( Kis csend.) KÁDAS: Szóval Szunnyayval és vele is? ZSUZSA: Szunnyayt kedveltem, apukám, igazán... de ez... valósággal le- bunkózott. 5
