Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - KÖZÉLET - Gábor László: Alternatívok és alternatívák
tanácskozás másfél száz résztvevőjének szándéka szerint. Akkor fogadták el az úgynevezett lakitelki nyilatkozatot, amelynek alapját az a közös gondolat adta, hogy „a magyar társadalomnak jó és rossz sorsában, de kiváltképpen a magyarság veszélyeztetettsége idején, a társadalmi válságok közepette szüksége van az erők összefogására, egy széles körű szellemi koalícióban; szüksége van egy olyan, folyamatosan működő fórumra, amely lehetőséget nyújt a társadalomépítő, a bíráló gondolat és vélemény szabad kinyilvánítására; szüksége van olyan mozgalomra, amely képes hidat építeni a nemzet érdekében a társadalom különféle erői között, elsősorban a szellem és a nyílt beszéd erejével. ' Vidéki szervezetei alakultak, többek között Heves megyében is. Vezetősége elzárkózik egyelőre attól, hogy a fórumot párttá alakítsák. A fiatal demokraták szövetsége, a FIDESZ, zömében fiatalokból, diákokból álló szervezet. Sürgeti a demokratikus átalakulást, sok csoportja alakult már Budapesten és vidéken. Vezetői így jellemzik ezt a szervezetet: „A FIDESZ elsőként tett kísérletet a 80-as évek független szerveződései között átfogó politikai program megalkotására. Ilyen programja 1956 óta nem volt a magyar társadalomnak. A FIDESZ működése egy független politikai párt működéséhez hasonló, ám olyan sajátosságokkal, mint az ifjúsági és népfrontos jelleg. Az utóbbi némi magyarázatra szorul. A FIDESZ azért népfrontos vagy „koalíciós”, mert minden demokrata, reformer, forradalmi árnyalat képviselteti magát benne. Ez példaként szolgál a függetlenül politizáló idősebb generációknak, mivel az MDF népi, nemzeti vonalának és a Hálózat (Szabad Kezdeményezések Hálózata) urbánus irányzatának ellentétén túllép, és ötvözi a különböző politikai gondolkodásmódokat.” (FIDESZ Hírek, 1988. október). Ez talán a legradikálisabb, legforrófejűbb csoport, talán életkori sajátosságok miatt is. A Kelet—Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör 1988 februárjában alakult meg. A 4—6—0 Csoport alapvetően pacifista elveket hirdet meg. Ennek érdekében szorgalmazza a katonai kiadások nyilvánossá tételét. Szoros kapcsolatot alakított ki az Országos Béketanáccsal. Az Űj Márciusi Front 1988 márciusában jött létre. A válságból kivezető utat demokratikus vitákkal igyekszik megkeresni. Foglalkozik a politikai intézményrendszer reformjával, a párt vezető szerepének újragondolásával, célként tűzi ki a szellemi, erkölcsi megújulást. •' Vitányi Iván szociológus, az UMF ügyvezető titkára, a következőképpen fogalmaz: „Mi nem akarunk szervezetet létesíteni alapszervekkel, tagcsoportokkal, azaz párttá sem kívánunk szerveződni Ezért, ha valaki részt vesz az UMF munkájában, még másutt is lehet tag. A felhívás tizenkilenc aláírója között ketten tagjai a Szabad Demokrata Szövetségnek (a Szabad Kezdeményezések Hálózatából alakult ki) és többen léptek be a Magyar Demokrata Fórumba. Ugyanakkor szervezetünkben az MSZMP- tagok száma meglehetősen magas, s még ennél is magasabb volt a felhívás megtétele előtt. Hiszen három aláírót éppen akkor zártak ki az MSZMP-ből.” Az értelmiség körében ez az egyik legnépszerűbb szerveződés, sokan csatlakoznának ehhez a kezdeményezéshez vidéken is. A Baloldali Alternativa Egyesülés 1988 októberében jött létre, s nyilvános vitákat akar rendezni új reformalternatívák kidolgozására. Az önkormányzó közösségek együttműködéséből felépülő, szocialista társadalmat hirdeti. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt ideiglenes vezetősége jogilag folytonosnak tekinti működését. Irányelveket adott ki a pártprogram kidolgozására, amelyben így fogalmaz: (az FKP) „Célja, hogy Magyarország a törvény, a humanizmus, a nyugalom, a rend, a béke, a munka és tudás megbecsülése, a létbiztonság, a szabadság és függetlenség országa legyen. Arra tö48
