Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - KÖZÉLET - Gábor László: Alternatívok és alternatívák
rekszik, hogy a magyar nép visszanyerje önbecsülését, nemzeti öntudatát, mozgékonyságát, megszűnjön a félelem, kényszer és megalkuvás. Megteremtse az emberi szabadság, esélyegyenlőség és szociális biztonság elvei alapján álló társadalmi berendezkedést, a demokratikus köztársaságot.” Sok egyéb elképzelése mellett, az agrárérdekek politikai képviseletét is vállalni kívánja. Követeli a szövetkezeti tulajdon oszthatatlanságának megszüntetését is. A Szabad Kezdeményezések Hálózata 1988 márciusában alakult, a polgári radikális gondolkodókat tömöríti. November 13-án tartották első, nyilvános közgyűlésüket a Jurta Színházban, ahol több mint ezren vettek részt. Itt az volt a fő kérdés, hogy mi legyen a szervezet jövője. Többórás vita után, elsöprő többséggel megszavazták, hogy egy tagsággal rendelkező politikai szervezet legyen, Szabad Demokraták Szövetsége néven. Egy frakció a hálózat fenntartása mellett voksolt, így az lett a végeredmény, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének tagjai egyben a hálózat támogatói is. Szabó Miklós, az SZDSZ egyik ügyvivője így fogalmazott feladataikról: „A szükséges átalakítási intézkedésektől visszariad a kormány. Az ország gazdasági teljesítménye pedig egyre inkább alulértékelődik. Hazánk azzal küzd, hogy lecsúszik a harmadik világ elmaradott országai közé, és közben semmi olyan nem történik, ami ebből a helyzetből valamilyen kiutat jelentene. Csak széles társadalmi ösz- szefogással lábalhatunk ki, ez lenne a közmegegyezés. Ám a közmegegyezés sem elegendő ahhoz, hogy a problémákat megoldja, ehhez már több kell a kiegyezés. A politikailag megszerveződő társadalom és a kormányzat között paktumnak kell létrejönnie, amelynek jegyében a társadalom az eddiginél nagyobb és jelentősebb politikai engedmények fejében, vállalja a terheket.” Bába Iván, a Szabad Kezdeményezések Hálózata tanácsának tagja így indokolja meg szervezete fennmaradását: „Erre a szervezetre azért van szükség, mert Magyarországon számos olyan kisebb csoport létezik még ma is, amelyek hangját fel kell erősíteni. Szellemi, erkölcsi és politikai támogatásban kell részesíteni és egymással is meg kell ismertetni őket. A hálózat ezt a funkciót hivatott betölteni. Meggyőződésünk — és ezért is kardoskodtunk a hálózat mellett —, hogy a kiegyezésre hajló gondolkodásmódra a mai magyar társadalomnak igen nagy szüksége van. E cél érdekében a kis csoportok határozott arculatának kialakítását és az egymás törekvései iránti türelmet tartjuk a legfontosabbnak.” Azt hiszem, az ő esetük modellértékű: sok kialakulatlanság tapasztalható még ezekben a szervezetekben, legtöbbjüket még ideiglenes képződménynek kell tekintenünk, amelyek programja, neve, tagsága stb. jelentősen átalakulhat. A Republikánus Kör 1988 áprilisában alakult meg, gondolati műhelyként kíván működni. A Veres Péter Társaság a volt Nemzeti Parasztpárt hagyományait akarja feleleveníteni, megőrizni. Emellett bekapcsolódik a parasztfőiskolai mozgalomba is. Ezenkívül megemlíthető a Rakpart Klub, a Szentendrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, a Független Jogvédő Szolgálat, az Inconnu Független Művészcsoport, a Széchenyi Casino Hagyományőrző és Művelődési Társaskör, a Történelmi Igazságtételi Bizottság, a Magyar Cserkész Szövetség, az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség, a Bős—Nagymaros Vízlépcső ellen szövetkezett Duna Kör, a Duna Bizottság, az ELTE Természet- védelmi Klub és a Nagymaros Bizottság. Független szakszervezetként alakult meg a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet és a Független Pedagógus-szakszervezet. Ezek a változások Heves megyét sem hagyhatták érintetlenül Az elmúlt évben alakult meg a Remenyik Zsigmond Közművelődési Egyesület Egeiben, amelyet főiskolások alkotnak. Az MDF helyi csoportja megalakulásának idején 49
