Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 5. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Kálnoky László költő egri érvei
A költs hajdani otthona A poéta portréja Az egyetem befejezése után a Városházán köztisztviselőként helyezkedett el. Szolgálatát 1935. július 27-én kezdte el, másodosztályú közigazgatási fogalmazóként. Később elsőosztályú fogalmazó, illetve helyettes aljegyző lett. Hivatali munkáját, amely nem költőnek való foglalkozás volt, mindvégig nagyon lelkiismeretesen végezte. Erre utal 1940. november 4-i keltezésű működési bizonyítványa is, amelyben ezeket olvashatjuk; „Szolgálati ideje alatt feletteseinek teljes elismerését érdemelte ki, működésével mind a közigazgatási jogszabályokban való jártassága, mind a hivatali felekkel való bánásmódja, és szolgálatának minden tekintetben való teljesítése által.” Egri hivatali évei alatt a vidéki kisvárosi értelmiség szokványos életét kellett élnie, amely egyet jelentett a kávéházakba, a futballmérkőzésekre, a bálokra való járással. Életének egyhangúságát enyhítette, hogy húszéves koráig több nyugati országban (Anglia, Franciaország, Olaszország, Svájc) megfordult. Irodalmi ismereteit,, élményeit olvasmányaiból szerezte. A költészetére ható alkotók közül a világirodalomból kiemelkedtek Baudelaire, Verlaine, a német és az angol romantikusok lírája, a Nyugat költői, elsősorban Kosztolányi Dezső versei. A filozófusok közül a német Schopenhauert kedvelte. Természettudományos érdeklődésére nagy hatással volt James Jeans Az új világkép című munkája. Járatta a Nyugat című folyóiratot, s igyekezett elolvasni azokat a világirodalmi munkákat, amelyeket az említett orgánum ismertetett. Egerben, készülő verseiről jóformán csak egyetlen emberrel, az újságíró baráttal, Kapor Elemérrel beszélgethetett. Jelentős hatással volt rá az anyai ágon rokon nagybácsi, Kállay Miklós példája. Első verskötetét, amely Az árnyak kertje címet viseli, a fővárosi Magyar Élet Könyvkiadó gondozásában jelentette meg 1939-ben, saját költségén. A kiadóval egyébként nem volt kapcsolatban. Egy Budapesten élő volt osztálytársa tartozott a kiadó körül létrejött szellemi körhöz, s ő győzte meg arról, hogyha egy kiadó fémjelzi a kötetet, jobban felfigyelnek rá, mintha saját kiadásban jelenik meg. Például ebben az időben Vas Istvánnak és Radnóti Miklósnak is jelentek meg kötetei, a Nyugat kiadásában, s emblémájával, a szerzők saját költségén. Kálnokynak a Magyar Élet Kiadóval már csak azért sem alakulhatott ki kapcsolata, mivel ekkor a Nyugat igézetében élt. Az első verskötet keletkezéséről ő maga így nyilatkozott Garai Gábornak, a Magyar Rádióban 1976 őszén: „Egerről sohasem feledkeztem meg, időnként egy-egy vershez Eger adta az ihletet — fiatal koromban írtam ciklust is, mikor még ott éltem. — S ebben a ciklusban háborogtam és elégedetlen voltam, mert a kisvárosi élet szellemi szűkössége nyomasztott. Az élet túlságosan is nyárspolgári formák között folyt, és hát a fiatalság lázadásra hajlamos, ekkor írtam azt a versciklust, amelyik első kötetemben, Az árnyak kertjében olvasható, s annak idején, mikor a kötetet kiadtam, egyes barátaim azt mondták; hogyha ez a ciklus nyomtatásban is megjelenik, őszi képek kisvárosból, ez volt a címe —, akkor gondoskodjam valahol máshol valami megélhetésről, állásról, mert Egerben nem lesz többé maradásom, emiatt a ciklus miatt, ki fognak üldözni. Mikor a kötet megjelent, az a meglepő dolog történt, hogy mindenki a bírálóval azonosította magát, senki sem érezte azt, hogy ,61
