Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 5. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Kálnoky László költő egri érvei
viden a következők: eszköznélküliség, elméleti, tapasztalati tisztánlátás hiánya, súlyos pedagógus-presztízshelyzet. A rendszerfejlesztés, ha el akarja kerülni az arisztokratikus magatartást vagy a pedagógiai kalandorságot, akkor legalább belső szabályozásában kerülnie kell a joghézagokat és a koncepciónélküliséget. A területi és helyi szabályozásnak és irányításnak meg kell változtatni a hivatalnokiskola úgynevezett „fiskális” szemléletű és közösséget lebecsülő irányítási mechanizmusát. A megajánlható fejlesztési szakaszokat a következőkben fogalmazhatjuk meg: 1) A pedagógiai ideálok, a helyes iskolakép megalkotása (a jól működő iskolák ezt eddig sem nélkülözték, ezért is indokolt követhető modellek felvázolása). 2) A nevelés helyi céljainak megfogalmazása. Ezen belül pontos és következetes megfogalmazása annak, ami az intézmény neveltjei és kollektívái számára kívánatos és lehetséges. Mindezek mellett szükséges a célok kritikai és plasztikus kezelése a célok konvergenciája mellett. 3) A pedagógiai vezéreszmék, a tényleges működést szabályozó, személyekre, viszonyokra, funkciókra vonatkozó eszmei megalapozottság megvalósítása. 4) Az iskolai összkép (milyenek vagyunk?) előhívása. Nagyon fontos az önismeret és a korrekt önvizsgálat. 3) A fejlesztési koncepciók kialakítása, amely a folyamat, a tartalom,/ a formák, módszerek, eszközök rendszerét foglalja stratégiává és ezen alapuló taktikává. Kovács János • Hagyaték A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott Kálnoky László költő egri évei 1985. július 30-án eltávozott az élők sorából Kálnoky László, a 20. századi magyar irodalom jelentős képviselője, a kiváló költő és műfordító. A Magyar Irodalmi Lexikonból megtudhatjuk, hogy 1912. szeptember 5-én született Egerben s 1941 végéig városunkban élt. Bár a neves poétáról már életében könyv jelent meg, (Alföldy Jenő munkája), a Kortársaink című sorozatban a Szépirodalmi Kiadónál 1977-ben, de életének és munkásságának alapos és tüzetes feldolgozása, még a jövő feladata. Ezért fontos, minden olyan kis adatmorzsa, amely a róla alkotott képet teljesebbé teheti. Írásommal ehhez a munkához kívánok hozzájárulni, amikor életének egri éveiről szólok, a korabeli dokumentumok tükrében. Kálnoky László régi egri családból származott. A ma is meglévő Telekessy utca 4. szám alatti házban született. Később a család a Széchenyi utca 2. szám alá költözött. Apja, Kálnoky István vezető városi hivatalnoki állásokat töltött be. 1939- től 1944 tavaszáig, az ország német megszállásáig polgármester volt. Ekkor antifasiszta érzelmeit követve lemondott állásáról. A felszabadulás után halt meg, sírja a Grőber-féle temetőben található. A szülők fiúkat a helybeli jó nevű cisztercita főgimnáziumba íratták be. Itt tanult 1922-től 1930-ig mindvégig jó eredménnyel. Ebben az évben érettségizett jelesen. Költői pályája már diákkorában indult. Tizenöt éves korától írt verseket. A középiskolában a Vitkovits-önképzőkörben tevékenykedett. Utolsóéves korában ennek jegyzőjévé választották. 1930-ban nyolcadikos korában egy verses műfordítását és három szonettjét méltónak találták a 20 pengős pályadíjra. Még 1930 őszén, a családi hagyományokat követve, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára iratkozott be, ahol 1931 szeptemberéig volt hallgató. Ekkor a helybeli Jogakadémia hallgatója lett. Tanulmányait itt fejezte be, majd a pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett doktorátust. v 60
