Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 5. szám - VERS - PRÓZA - Jenei Gyula verse - Szalay István: Szüret

KISUJJ: Tényleg, miért nincs itt Zsana? MUTATÓUJJ: Mert hazament vacsorát főzni, utána meg a dohányt leadni, utána meg szerelmeskedni, érted? KISUJJ: Mondta, hogy várja őt a drágalátos Lacija! Tudtam, hogy neked vi­szi a dohányt, Hüvelykujj ... Ennyire azért nem voltam hülye! Csak most vagyok az... HÜVELYKUJJ: Na, ne sokat dumálj ... Itt a kés, kezdj hozzá, de most rög­tön, mert a türelmünk véges . .. (Folytatjuk) JENEI GYULA vonaton néhány ködbe vesző fényfolt, ünnepre készülő gyerek, a szülőfalu fényei téveszthetetlen jelek. karácsiny, húsvét vagy csupán az utazás, rendületlen szerelmek, acélkék szemű lány utazik szembe veled. SZALAY ISTVÁN Szüret Petőfi Sándor: Eger mellett Hol jó bort érzek, betérek; Ne térnék hát Egerbe? Ha ezt a várost elkerülném, Az isten is megverne. (Andornak, 1844) Nevetéstől hangosak a must illatú szőlőhegyek. A kelő nap fényesen te­kint le a girbegörbe utakra, amelyek folytonosak és végtelenek, mint az idő. A tegnapi eső után, még vizet tartogatnak agyagmarkukban a barázdák, de útjuk a patakokba, a messzi tengerekbe vezet, ahová a szőlőhegyek októberi üzenetét is viszik. — Mit üzen október? A terhűktől szabaduló szőlőtőkék fáradt sóhajtását, a pókhálóeres, sár­gásbarna levelek halk zizzenését, a szüretelők vidám nótáját, a gazdák ma­gukba fojtott keserűségét, a holnapért való aggódását. 35

Next

/
Thumbnails
Contents