Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 1. szám - KÖZÉLET - Szalay Zoltán: Törvényben is elismert szabadságjogaink: gyülekezés és egyesülés

miként ez bebizonyosodott — ellenőrizhetetlenné, korlátlanná vált a hatalom Márpedig ez egy demokratikus jogállamban elképzelhetetlen! — Minden jogosultságnak lényeges fokmérője, hogy mennyire tudunk élni velük. Ezen a téren mi felel majd meg az országgyűlési képviselők által meg­szavazott két törvény szellemének? —- Érdemes emlékezetünkbe vésni azt. amit dr. Kulcsár Kálmán hang­súlyozott. Nevezetesen: nagyon helytelen útra vezetne bennünket az a fel­fogás, hogy ez a két jogforrás valamiféle ajándék a hatalomtól. Szó sincs róla A gyülekezési, de ebből logikusan következően az egyesülési jog is. állampol­gári jogon, a népszuverenitásból eredően illeti meg valamennyi honfitársun­kat! Mégpedig mindenféle feltétel és megkülönböztetés nélkül! — A törvénytervezetek társadalmi vitáin ugyanakkor a rendelkezésekbe foglalt bizonyos korlátokkal kapcsolatban jócskán vetődtek fel kifogások. — Nem árt tudni, a világon mindenütt szerepelnek az efféle szabályozás­ban korlátozások. Abszolút módon nem is illethetnek meg senkit ezek a jogo­sultságok. Tulajdonképpen mindaddig gyakorolhatók, amíg a társadalom és mások jogos érdekeit nem sértik. Ennek meghatározására szükséges maga a törvényi megoldás. Ha mi ketten felvonulnánk... — Nagyon sokan szóvá tették az említett viták alkalmával, hogy például a felvonulás rendőrségi engedélyezése nem éppen a remélt szabad cselekvés lehetőségére utal . .. — Igazuk van azoknak, akik eképpen vélekednek. Érthető is tulajdonkép­pen az aggodalom, hiszen eddigi reális, keserű-kellemetlen tapasztalatokon nyugszik. Ez is sürgetővé teszi: nemcsak a pártnak, a bíróságnak kell meg­újulnia, hanem a magyar rendőrségnek is. Szakítania kell a rossz szellemmel, gyakorlattal, a régi beidegződésekkel! Mert vegyük példának okáért azt az esetet, ha mi, ketten, terveznénk felvonulást. Hát nekünk az érdekünk, hogy az adott ese­ményen rend legyen! Namármost, a rendőrség előzetesen megtagadja az en­gedély megadását. A jogszabály szerint három napon belül bírósághoz fordul­hatunk. Az pedig — amennyiben alaposnak tekinti a beadványunkat — hatá­lyon kívül helyezi a hatóság megtagadó határozatát. — Melyek a további konkrét biztosítékai annak, hogy a két törvény elő­írásai valóban „élni” fognak? — A már említetteken túl, a látszatát is ki kell küszöbölni annak, hogy a bíró tevékenysége a hatalomtól függjön! Az új alkotmány tervezetében is szerepel a bíróságok szervezeti felépítésének megreformálása. Eltér majd a je­lenlegi közigazgatási tagoltságtól, így függetlenné tehető a helyi befolyásoktól. Megszűnik az Igazságügyi Minisztérium elvi-felügyeleti jellege, nem lesz bele­szólása az ítélkezési gyakorlatba. Csak a biróságokat kiszolgáló funkciója lé­tezik tovább. Ennek a folyamatnak volt első lépése a bírósági főosztály kiikta­tása, ami többek között érzékenyen érintette az emberek körében népszerű, a Jogi esetek című televíziós műsorból jól ismert dr. Erőss Pált is. Van olyan koncepció, hogy bírói kamarát állítanának fel, amely a bírák, úgymond érdek- képviseleti szerve lenne. A Magyar Jogász Szövetségen belül bírói kart hozná­nak létre. Az is elképzelés, hogy országos igazságügyi tanács készítené elő a bírák kinevezését, döntene az áthelyezésekről, az előléptetésekről. Végül pedig: vagy az államfő nevezné ki a bírákat, vagy az Országgyűlés választaná őket. 41

Next

/
Thumbnails
Contents