Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Gárdonyi Géza irodalmi paródiái (II.)
A sötét rongyokba burkolt embernek köpenye alól egy ezüstös pisztolyagy villog ki. Talán rabolni akar? Talán ölni? Meg akarja rabolni önmagát. Meg akarja ölni az életét. Mert minek a gyilkosnak az élet . . . A mezőn kolomp hangzik. Az ökörnyál csillogó szálai lengedeznek a magba menő fűtejen. Egy nyájnak elszabadult komondora poroszkál arra dühödt morgással, ölő mérget tajtékozva maga körül. A bujdosó gyilkos megretten. Halálos sápadtsága kifehérlik rongyai közül Egy mozdulat a pisztolyhoz. . . egy másik mozdulat az eb felé ... a eső t lvillámlik, s e pillanatban súlyos ütést érez a karján. A juhász állt ott egész fenségében, némán, mint egy kőszobor. — Ki vagy te? — kiált megrettenve a földnek bujdosója, s másik pisztolyt ránt elő övéből. — Ki vagyok? — felel a juhász —, ismered-e még a meggyilkoltnak árnyát? Érzed-e még a vérnek égető tüzét. mely arcodba freccsent? Én vagyok a bosszú! — Tasházy Elemér! — suttogja őrülten, kimeredt szemekkel a nyomorult — Igen:, gróf Tasházy Elemé;, akit te meggyilkoltál és aki rejtélyes trans- animatio következtében juhásszá változott. De itt a halálóra. melynek tizenkettedik ütése fejedre kondul . . . Intett a komondornak . . . A széttépett gyilkos tetemeit ezüstkoporsóban temették másnap. S az ősi kripta fölött megfordították az utolsó Szabházy Szabó Tivadar czímerét. A kun Legelőkön a fű tetején Érte a sors el Csóka Matyit. Vándort úton ment a legény, mely bizalomra, hitre tanít ..Merre a cél, mit lábad elér?" — így szólt a juhász gúny szila jan. „Arra, amerre kedvesem él. Merre fehéröl hajioka van." Arany János: A legénygyilkos ,,Vissza te balga, már enyim ő. Szíve szerelmét nékem adá!" „Vessz nyomorult hát s vesszen a nő!" így felüvölte, így zokogd! S gyilka kivillan, ökle feszül: Rárohan és szól: halj, nyomorult! Ám mordul az eb s ő földre terül, Vérbefagyottra az éj köde hullt. Megjegyzések: A Jókai-paródiát egy meghatározott alkotáshoz kötni nem tudjuk. Szómagyarázatként egyetlen adalék: a „perennis” nem egy bizonyos növény, hanem általános értelemben ’évelő’. Az Arany-paródia kézzelfoghatóbb: a „Tetemrehívás” ritmusa félreismerhetetlen. A „felező nyolcas” virtuóz alkalmazása Gárdonyi kifinomult stílusérzékét dicséri. Feltehető, hogy Gárdonyi Géza hagyatéka rejt még irodalmi paródiákat. Szakkutató feladata feltárásuk. Az író portréját — véljük — új vonással színesítik a közreadott írások. Az „egri remete” bezárkózott volt, de semmiképp sem embergyűlölő. Humorában is bölcselő maradt. N. Á. 39
