Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 4. szám - VERS - PRÓZA - Zahemszky László: Párttagkönyv és perverzió
ZAHEMSZKY LÁSZLÓ Párttagkönyv és perverzió Epizódok Berija magánéletéből Amikor Berija 1949-ben — politikai karrierje csúcspontján —, ötvenedik születésnapját ünnepelte, szülőfalujába ellátogattak a Zarja Vosztoka <Kelet Csillaga) és a Szovjetszkaja Abházija tudósítói. A furcsa azonban az volt, hogy Sztálin leghűségesebb harcostársának egyetlen egy földije sem tudott részletes információkkal szolgálni Lavrentyij Berija életéről. Rosszallóan emlegették a cárizmust, beszéltek a faluban végbe ment jelentős változásokról, megmutatták az ünnepelt nevét viselő iskolát és a „drága Lavrentyij Pav- lovics” szobrát. Konkrétum azonban semmi... Kora ifjúságáról és pályakezdéséről csupán a rettegett állambiztonsági főnök dicstelen bukása után sikerült összegyűjteni néhány visszaemlékezést a sztálini terrort túlélő, régi bolseviikoktól. Anton Antonov-Ovszejenko, az októberi forradalom egyik aktív résztvevőjének, a Szovjetunió 1938-ban kivégzett barcelonai főkonzuljának a fia — aki 1953-ig maga is a sztálini kényszermunkatáborok lakója volt — Lavrentyij Berija életének legavatottabb ismerője. A hóhér karrierje című dokumentumregényében nyomon követhetjük, hogyan formálódott ki az intellektuális bűnöző — a magas rangú párt- vezető és közbűntényes — „harmonikusan fejlett személyisége”. „A titkosszolgálatba különböző utakon kerülnek az emberek: egyesek abszolút véletlenül, mások elhivatottságból — írja Antonov-Ovszejenko. — Lavrentyij Berija piszkos munkák elvégzésére született. Már kamaszéveiben, még a szuhumi általános iskolában, felébredt a benne szunnyadó provokátor & csirkefogó. Ritka eset volt az olyan lopás vagy besúgás, ami az ő — közvetlen vagy közvetett — személyes részvétele nélkül esett volna meg. Harmonikusan együtt élt benne az aljasság és a korrupcióra való hajlam. Ellopta a tanulók magaviseletéről írott feljegyzéseket, és minek utána osztályfőnökét ezért kidobták az állásából, megszervezte a dokumentumok kiárusítását. Természetesen közvetítők révén. A tizenöt éves kamasz merész operációja bármelyik hétpróbás gazember becsületére vált volna. Sokat ígérő kezdet.” „Mozgalmi tevékenységét” Berija az angol Intelligence Service ellenőrzése alatt álló azerbajdzsáni nacionalista muszavatista titkosszolgálatban kezdte, ahová Mirza Bala, a rövid ideig fenálló azerbajdzsáni burzsoá köztársaság egyik jövendő vezetője szervezte be. Az ő révén ismerkedett meg Mir Dzsafar Bagirovval is, aki később — egészen Sztálin haláláig — az Azerbajdzsáni Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára volt. A bolsevik pártba 1919-ben lépett be (a hivatalos életrajz 1917-től datálja párttagságát). Egy visszaemlékezés szerint megjelent a bakui illegális pártszervezet irodájában, hogy felvételét kérje a pártba, és felajánlotta, hogy értékes információkkal fog szolgálni a muszavatistákról. A bakui kommunistáknak akkoriban már volt két beépített emberük — Muszevi és Alijev — a muszavatista mozgalomban, ezért néhányan úgy vélték, hogy semmi szükség a rövidlátó, pattanásos arcú fiatalember szolgálataira. Ám mégis felvették a pártsejtbe. Muszevit és Alij evet pedig hamarosan agyonlőtték az egyik vendéglőben ... Berija 1920 tavaszán Grúziába megy, ahol mint szovjet kémet, csakhamar letartóztatják, s Kutaisziban börtönbe vetik. Abban az időben a grúz 29
