Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 3. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Heves megye kulturális fejlesztési célkitűzései az ezredfordulóig
Ilyen integrált szakmai képzést tervezünk a mezőgazdasági, vendéglátóipari, közgazdasági, egészségügyi, szociális, építőipari szakmákat oktató középfokú iskolákban, az egri, gyöngyösi, hatvani intézményekben. Határozott irányban kell elmozdulni a művészeti középiskolák ügyében: rövid távon Egerben, később Gyöngyösön, művészeti gimnáziumi oktatást indítunk. Kezdetben egy vagy kétszer fél osztály indulna képző- és iparművészeti, valamint irodalmi-zenei tagozatokkal. Igen fontos törekvés, hogy az osztályok művészeti tevékenységét iskolán kívül a közművelődési intézmények szervezzék. Szilárd törekvés, hogy a gimnázium minden erővel váljék az ún. klasszikus gimnáziumi oktatás, a felsőoktatási továbbtanulás legfőbb terepévé. Az alap- és középfokú oktatás intézményeiben folyó testnevelés és sportélet jelenlegi helyzete tarthatatlan. Sem a tömegsport, sem a versenysport nincs megnyugtató körülmények között. Kellő átgondolás után, vissza kell térni a sportiskolák rendszeréhez. Minden eszközzel érdekeltté kell tenni az eredményes sportban a sportoló fiatalokat, az őket foglalkoztató szakembereket és a sportolás feltételeit biztosító közösségeket. Az említett sportiskolák működtetését társulási formában kellene megoldani. Ezzel piacképessé lehet és kell tenni a versenysport utánpótlás-nevelését is, az egyesületek számára. A diák-sportegyesületek jelenlegi működését alapos, kritikus vizsgálat alá kell vonni. A közoktatási intézmények gazdálkodásában is az intézményi autonómia felé kell irányulni. Egyedi elbírálás és ösztönzés > alapján, pénzügyi és számítástechnikai szakmai felkészítés, átképzés formájában, alkalmassá kell tenni az intézmények dolgozóit a gazdálkodási folyamatok számviteli bonyolítására. Ehhez a közeljövőben felkészítési programokat készítünk. Az átképzés és felkészítés lebonyolítására a közgazdasági és számítástechnikai középiskoláinkat fogjuk bevonni. A közoktatás irányításának folyton változó szisztémája jelenleg is átalakulóban van. A téma egy önálló programban fog megjelenni — a kétszintű közigazgatás keretében. Jelen tervezetünk csak a szakmai irányítással foglalkozik, amennyiben a megyei pedagógiai intézet helyett súlyos szerepét — a közoktatás számára igazolható fontosságát taglalja. Az intézetnek a szakértői, szaktanácsadói hálózatával, pedagógiai szervezési és információs szolgáltatásaival, módszertani adatbank-potenciájával kell az iskolák számára dolgoznia. Ehhez át kell alakítani működési mechanizmusát, racionalizálnia kell kapcsolatrendszerét. Szoros együttműködést kell megvalósítani a pedagógus- képző intézményekkel és a kísérleti, valamint bázisiskolákkal. Kulturális középtávú programunk feladat- és tennivalósorában a közművelődés és művészeti élet fejlesztése sok gonddal jár. A színházi kultúra további fejlesztése a jelenlegi pozíciók megerősítésén alapul. Tovább kell erősíteni a Gárdonyi Géza Színház tárgyi és társulati helyzetét. A repertoár igények szerinti ellátásához, a zenés színházi produkciókhoz szerény mértékben, de alkalmas módon, zenekari fejlesztésről kell gondoskodni. Nem csak a színház működési feltételeinek javítását szolgálja a stúdióképzés beindítása. A középtávú program részeként tekintjük a táncoktatás megszervezését Eger városban, majd Gyöngyösön. A balett valamilyen szintű képzéseit a 90-es évek közepére el kívánjuk érni. A képző- és iparművészeti élet új alapokra helyezését a megyében élő művészek életkörülményeinek javításával, a társművészetek nagyobb kooperációjával, integráló erők felkutatásával kell megteremtenünk. Gondolkodunk művésztábor, művészklub és helyi-területi művészeti folyóirat megszervezéséről. Mindezekhez nagyon fontos tényezőként tekintjük a felsőoktatási intézmények oktatóit, hallgatóit és a megye értelmiségének pártoló mecenatúráját. A megye könyvtárhálózatának korszerűsítése nem képzelhető el extenzív fejlesztés nélkül. Megyei könyvtárunk helyzetének tarthatatlanságát középtávon fel kell számolni. Csak ezután lehet a legkorszerűbb médiarendszer kiépítésén, működtetésének módszerein gondolkodni. Addig is meg kell vizsgálni a könyvtári hálózat széttagozódottságának, az ezzel szemben ható racionalizálásnak a helyzetét. Ennek és általában az újszerű, hatékony tartalmi munkának szellemében, át kell tekinteni az ÁMK-k valódi értelmét, hatását. Mobilizáció a jelenleg működő formákban tarthatatlan, jobban be kell vonni az elképzelésekbe a közművelődési intézmények, a lakossági, kisközösségi törekvések összefüggésrendszerébe. 55
