Hevesi Szemle 17. (1989)
1989 / 3. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Heves megye kulturális fejlesztési célkitűzései az ezredfordulóig
— a lakosság létszámának várható alakulását; — a népesség létszámának, iskolázottságának, foglalkoztatottságának jelen idejű és várható, „modellezett” összefüggéseit; — a korábbi művelődéspolitikai döntések jövőbeni hatásait, nemcsak országos, hanem helyi, területi döntések kisugárzását is; — a megye lakosságának kulturális igény-, elvárás- és befogadásszintjét (nem kerülhető el egy alapos, következtetésekre alkalmas kultúrszociológiai vizsgálat) ; — a közoktatási gazdálkodás és a művelődési szolgáltatás piaci, üzleti lehetőségeit. Az előzőek alapján — kizárva bárminemű gazdasági vagy társadalmi megrázkódtatást — Heves megye kulturális fejlődésének ezredfordulói állapotát várhatóan a következő képben vázolhatjuk fel. (Ez a kép akár munkahipotézisként is használható, ha közös gondolkodás és egységes szándék terméke lehet.) A közoktatás közepes — de a további fejlesztés szempontjából jó alapokkal rendelkező — tárgyi feltételei az újabb demográfiai emelkedést kiegyensúlyozottan le tudják vezetni. Az alap- és középfokú iskoláztatás szerkezetében a szükséges differenciáltság nemcsak a szakképzés kínálatát színesíti, hanem minőségileg színvonalasabb és konvertálhatóbb képzettséget is feltételez. Mindezt jól megalapozza a familiáris léptékű és rendszerű óvodai intézmény- hálózat, amelyben a nevelési tartalom a legjobb családi nevelés hagyományai« helyettesíti és örökíti át. A felsőoktatás négyféle, felsőfokú képzést nyújtó intézményhálózata (agrár, pedagógiai, szociális, teológiai) szellemi potenciája főként humán órák tekintetében, regionális tudományos és szellemi alközpont kialakulását feltételezi. A művészeti alkotóműhelyek bővülhetnek „szabadiskolai” keretben működő művészeti felsőoktatás értékeivel. Ezt a szellemi alközpont szerepet igényes tudományos és művelődési, valamint művészeti folyóirat (folyóiratok) erősítenék. A művészeti élet legnagyobb hatású megyei intézménye a háromtagozatú színház vertikumában kiteljesedően, folyamatos területi színházi feladatokat látna el, nemcsak Heves megyében, de Nógrád és Dél-Szlovákia magyarlakta térségeiben is. A képző- és iparművészet fellendülését az érdeklődés (műalkotás-vásárlás) mellett, alkotótáborok illetve alkotóműhelyek létrehozásával érhetjük el. A közgyűjteményi intézményrendszer — mindenképp egy korszerű igényeket kielégítő, megyei könyvtárközponttal — a megyei múzeumi szervezet végleges, megnyugtató elhelyezésével, a megyei és az idegenforgalomból származó, megyén kívüli érdeklődést is felkeltő, jól funkcionáló hálózat lesz. Tovább bővülnek a hely- történeti, néprajzi kiállítóhelyek, az idegenforgalmi településeken és útvonalakon. Közművelődési intézményeink és a művelődési szolgáltatások jellege, úgy fenntartásban és működtetésben, mint tartalmukban, differenciálódtak. Kisközösségek, egyesületek, politikai tömörülések kínálnak majd programokat, amelyek már nemcsak művészeti vagy szórakoztató műsorok, hanem a társadalom, az együttélés témáiból táplálkoznak. Valószínűen megszűnnek a kötött, szigorú profilok; a mozi, a műkedvelő művészet, a hobbi és a kisközösségi megmozdulások keverednek. A művelődési otthonok szolgáltatóágakká, a művelődési központok közösség- szervező, tanácsadó, modellalkotó szakemberek működésével válnak dinamikusabbá. Ez a jövőkép megvalósulásában rengeteg tennivalót és feladatot hordoz, amelyre az elkövetkezendő tervidőszakban konkrét ágazati program szükséges. Ezeket a feladatokat az egyes területeken a következőképpen fogalmazhatjuk meg: Óvoda Az iskoláskor előtti intézményes nevelés jelenleg az óvodás korúak 98,6%-ára terjed ki. A jelenlegi kihasználtság arányai újabb, igényesebb normatívák alapján, várhatóan romlanak. Ennek a tendenciának a megakadályozására a zsúfoltságot elkerülő, szükségmegoldásokat kiváltó fejlesztésre lesz szükség. A hálózat gyors fejlődése nem tartott lépést) az igényekkel, és különösen lemaradt a működési feltételek javulása. Mivel a következő időszakban az óvodai nevelés általánossá válhat, reális terv, hogy óvoda létesül minden olyan településen, ahol erre a közösség igényt formál. A várható gyermeklétszám figyelembevételével, az óvodai ellátást azokra a gyógypedagógiai területekre is ki kell terjeszteni, ahol eddig hiányos volt az intézmények óvodai nevelése. A gyermeklétszám változása nem mindenütt egyenletes, ezért az óvodák differenciált fejlesztését kell megvalósítani. Az általános iskola fejlesztésének koráb53
