Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 3. szám - KÖZÉLET - Gábor László: Reformműhely Kecskeméten

Sok minden nyilvánvalóvá vált a kecskeméti vita során. Leginkább az, hogy minden mondva csinált ellentétet száműzni kell gondolkodásunkból: hamis megközelítési mód az, hogy előbb a gazdaságban kell rendet tenni, aztán jöhetnek a politikai változások. Az olyan társadalmi formáció, amelyben — Pozsgay Imre szavaival szólva — mindent bekebelez a politika, nem alkalmas arra, hogy a gazdaság új növekedési pályára lépjen. Igenis, ha helyesen választjuk meg a kiindulópontot, nélkülözhetetlenek azok a társadalmi lépések, amelyek lehetővé teszik a gazdaság „felszabadítását”, az ember alkotóerejének visszaadását. S emellett persze, megfelelő garanciákat teremtenek a külföldi működő tőke számára, mert — s ez is világos — enélkül nem juthatunk kj a kátyúból.

Nem célom az, hogy részletesen ismertessem az előadói beszédeket, illetve felszólalásokat. Hozzáférhetők videofilm vagy könyv formájában is. Inkább néhány olyan dologra hívnám fel a figyelmet, amelyet, mint jelenlevő tudósító, észrevehettem.

Pozsgay Imre nyitotta meg a sort, aki az átmenet nehézségeire irányította a figyelmet. Mint elmondta, nem kis vívódás után, az MSZMP eljutott az olyan pluralista politikai berendezkedés elfogadásáig, amely többpártrendszerben nyilvánul meg. Ennek ellenére — mint hangsúlyozta — fölfedezhetők még a monolitikus és monopolisztikus hatalomgyakorlás megnyilvánulásai is. Megterhelő és válságba sodró helyzet, hogy az elmúlt négy évtized kormányzásáért az MSZMP viseli a felelősséget. Ráadásul ehhez hozzájárult az utóbbi évek válságkezelésének eredménytelensége is. Nélkülözhetetlen a mélyre ható önvizsgálat, hogy esélyesen pályázhasson az MSZMP a kormányzati pozíciókra. Am ebben nem vezethetik ezt a pártot szervezeti érdekek: a nemzeti program és felelősségtudat jegyében kell újragondolnia szerepét és feladatát. A bizalmat csak népi jóváhagyás útján szerezheti vissza, ehhez viszont gyors politikai átalakulás szükséges. Az infantilizált és politikai tudatában, működési lehetőségében rosszul intézményesített társadalomban az eddig gondoskodó csődje dühöt vált ki. A tabukon nevelkedett emberek a viszonyok fellazulásáért ugyanazt a hatalmat teszik felelőssé, amelytől hosszú időn át elfogadták a gondoskodást.

A jelenlegi helyzetben mindenképpen föl kell vetni a párt szétzilálódása vagy a szakadása kérdését. Sokan vívódnak az MSZMP tagjai közül azon, hogy érdemes-e egy ilyen terheket hordozó szervezetben megmaradni. Pozsgay Imre leszögezte, hogy az ország helyzete szempontjából nem tartja szerencsésnek az ilyen jellegű lépéseket. Viszont új értékeket és eszméket kell keresni, hogy együtt maradva, el lehessen viselni a konkrét politikai felelősséget. A megújulásra képes emberek politikai erőt alkothassanak olyan infrastruktúra birtokában, amelyet a párt szervezete jelent. Az MSZMP jó úton halad, hogy megoldja a modellváltást. Véleménye szerint ezt jelzik a reformkörök is, ez a politikai mozgalom segíti az MSZMP-t abban, hogy megújuljon. Mint később elmondta, a reformgondolatot többségivé kell változtatni, s öt-hatszázez- res reformpártot képzel el. Ehhez véleménye szerint biztosítani kell a horizontális szerveződések lehetőségét, a platformszabadságot biztosító garanciákat, a kisebbség védelmét, egészen addig, hogy harcolhasson többséggé válásáért. Végül egy olyanfajta szervezeti légkört és politizálást, amelyben ki-ki szabadon eldöntheti, minden kényszer nélkül, hogy milyen pártot választ magának. Így az újjászülető MSZMP, a demokratikus és szabad Magyarországon a politikai küzdelem részese és döntő tényezője lehet.

Nyers Rezső elsősorban gazdaságpolitikus. Azonban neki is úgy kellett kezdenie eszmefuttatását, hogy józan reálpolitikával már nem lehet kitörni:

36