Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 2. szám - KÖZÉLET - Szüle Rita: Vendégeink voltak

Schirilla György és közönsége

— Gyermekkoromban súlyos ideggyulladásban szenvedtem, lebénultam, mozgásképtelenné váltam. Emellett az édesanyámtól örökölt magas vérnyomás is gyötört. Az egészséges életmód következménye, hogy hosszú idő óta mindez már a múlté. A vérnyomásom 50 évesen is állandóan 120/70. Negyvenkét évvel ezelőtt, saját elhatározásból lettem vegetáriánus. Erre az útra nem élettani, fiziológiai, pszichikai tényezők inspiráltak, hacsak az nem, hogy sajnáltam az állatokat. Nagyapámnál, Leányfalun, gyakran töltöttem a szünidőt. A ház körül sok jószág volt, s az öreg szeretettel nevelgette, majd egyszer, minden ok nélkül, meggyilkolta azokat. Az öldöklések rettenetes félelmet keltettek bennem, nem értettem az egészet. Az embernek nincs joga elvenni azt, amit nem tud visszaadni, vagyis az állatok életét. Elhatároztam 13 évesen, hogy sohasem fogok húst enni. A vegetarianizmust vallom és hirdetem, de nem akarom senkire sem erőszakolni. Annak ellenére, hogy a mózesi tíz parancsolat

5. pontjára, a „Ne ölj !”-re épül a vegetarianizmus filozófiája, mégsem nevezhetjük vallásnak. Ez egy irányzat, amelynek lényege, hogy iparkodjunk úgy tenni, hogy ennek a rövid életnek egyetlen értelme lehet, a többi ember szolgálata, mert enélkül senki sem lesz boldog. Mi a boldogság? Jó egészség, belső kiegyensúlyozottság, jó kommunikáció. Tehát, ha valaki vegetarianista akar lenni, először fiziológiailag, pszichológiailag tegyen önmagában rendet. Az embereknek eredendően két nagy hibája van: az intelligenciahiány és a húsevés vagy „dögevés”. A darwinizmus igazolta, hogy az állati fejlődés csúcspontja az ember. Ebből következik, hogy a legtökéletesebb élőlényt, a legtökéletesebb életfeltétel illeti meg. Ezért kellene legfontosabb táplálékunknak a gyümölcsöket tekintenünk. Gyakran mondjuk, ha jól végeztük dolgunkat, hogy „munkánk gyümölcse”, de azt még sohasem hallottam, hogy „munkánk húsa”. Az ősember legvégzetesebb tévedése a táplálkozási törvények megsértése volt, amely az állatok leöléséből, megevéséből, a sütés-főzés felfedezéséből adódott.

— Napjainkban már nyilvánvalóvá vált, hogy a test korai romba dőlését többek között a hibás életmód okozza. A természetgyógyászok nagy része vegetáriánus, mert a húsevés mindenféle betegséget okoz. A purinokat bevisszük a szervezetünkbe, ott átalakulnak húgysavkristállyá, mikroszemcsék- ké, és különféle bajokat idéznek elő. A vegetarianista életformát bármelyik korban ártalom nélkül meg lehet kezdeni. Lassan, fokozatosan, bárki megtanulhatja, hogy mit és hogyan egyen, hogy ízlését és szervezetét tökéletesen kielégítse. Az erős húsevő például, ha változtatni akar étkezésén, kezdetben nagyon éhes. Ennek az az oka, hogy szervezete erős, fűszeres anyagokkal telített, az emésztőapparátus idegei a növényi tápláléktól nem érzik jól magukat. A „nagytakarítást”, a rend visszaállítását ajánlatos először hetekig tartó gyümölcs- és zöldséglékúrával kezdeni. De ha valaki semmiképpen nem hajlandó lemondani a húsevésről, az keressen kompromisszumot egészsége érdekében. Még az is célszerű lehet, ha csak heti két alkalommal eszik húst. Áthidaló megoldásnak számít még a hal és a szárnyasok fogyasztása is.

64