Hevesi Szemle 17. (1989)

1989 / 2. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Sárhegyi István: Látogatás az egri Dobó István Gimnáziumban

megemelkedett. S ha már előbb a neveket említettük, akkor feltétlenül szólnunk kell Darvas Andor igazgatóról is, akinek nem elhanyagolható szerepe volt abban, hogy az oktatás tartalmilag átalakult.

A középiskolák átcsoportosításával az 1949—50-es tanévben a Dobó gimnáziumba olvad a Gárdonyi Géza Gimnázium, majd egy esztendővel később a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium. Ez a szervezeti keret aztán 1954-ig meg is marad. Akkor azonban újjáalakul a Szilágyi gimnázium, az 1957—58-as tanévben pedig ismét megkezdi működését a Gárdonyi Géza Gimnázium.

Múlt és jelen — az igazgató szemével

— Hogyan értékeli az iskola múltját, történetének főbb állomásait? — kérdezem Dienes Tibor igazgatót.

— Eger iskolaváros — mondja. — Középfokú oktatási intézményei között a Dobó gimnázium történelmi múltjával, pedagógiai és történelmi tradícióival, a város kulturális életében betöltött mai szerepével is sajátos színt képvisel, önálló arculattal rendelkezik. Nevelőmunkájában eddig is tudatosan épített az iskola gazdag hagyományaira, megismertette mindenkori tanulóifjúságát ezekkel. Most, amikor az iskola fennállásának 100. évfordulójához közeledünk, különös jelentőséget kap az iskolatörténet teljes feltárása, a haladó hagyományok értékelése és felhasználása. Erőt merítünk elődeink sikeres erőfeszítéseinek példájából. Az iskolatörténet legfontosabb eredménye, hogy szorgalmas, dolgos, nagy tudású, hazáját szerető fiatalokat nevelt, akik a munkában és a közéletben derekasan helytálltak, és az iskolához érzelmileg is mélyen kötődtek. Ezért nem volt véletlen, hogy a Magyar Tanácsköztársaság idején a hetedikes diákok, Vermes Béla osztálytársuk vezetésével vettek részt a Salgótarján melletti harcokban a Tanácsköztársaság védelmében. Bertalan József, az iskola tanára pedig, a városi direktórium tagja lett.

1936-ban pedig Wébermann Láng Sándor volt diákunk a Nemzetközi Brigád tagjaként halt hősi halált Madrid védelmében, a spanyol nép szabadságáért áldozva életét. 1956 után iskolánkban alakult meg a városban elsőként KISZ- szervezet, amely tudatosan ápolta az iskola forradalmi hagyományait, hiszen iskolánk ifjúsági mozgalma az eltelt évtizedekben a társadalmi haladás élvonalában dolgozott. Két alkalommal is elnyerte ifjúságunk a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A nevelőközösség is élére állt az országban a hatvanas években kezdődő pedagógiai kezdeményezéseknek. A szakközépiskolai oktatást indította el a gépi forgácsoló szakmában, esztergapadjainál sok diák szerzett az érettségi mellett szakmunkás-bizonyítványt. Megkezdődött az 5 + 1-es mező- gazdasági, illetve erdészeti szakoktatás is. Tizenöt éve folyik iskolánkban honvédkollégisták képzése, felkészítése széles körű általános műveltség nyújtásával a honvédtiszti hivatásra.

Az elmúlt évtizedekben képesek voltunk megújulni, hiszen az említett szakképzésből nőtt ki, a Dobóból külön válva, 1968-ban, az új Gép- és Műszeripari Szakközépiskola, 1986-ban az erdészeti szakközépiskolai oktatás új iskolában, Mátrafüreden folytatja az itt elkezdett munkát.

Üj szakaszt az iskola életében az oktatási reform megvalósítása jelentett — az 1972-ben indult —, 1978-ban az új gimnáziumi nevelési és oktatási terv alapján, amelyet korrekcióval, a fakultáció módosításával az 1985-ben megjelent oktatási törvény szellemében igyekszünk megvalósítani.

— Mik azok a tradíciók, hangulatok, amelyek csak a Dobót jellemzik?

— Elsősorban megismertetjük új elsőosztályosainkkal az iskola történetét, hagyományait, elvárjuk, hogy ápolják ezeket, őrizzék és fejlesszék tovább azo42