Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 1. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Nagy Andor: Innováció az iskolákban és az ITV
iskolatelevíziós műsorokat ott és akkor alkalmazza a pedagógus, amikor és ahol azt a legmegfelelőbbnek tartja. A video magyarországi széles körű elterjedése a holnap valóságának tűnik. Sajnálatos, hogy jelenleg hazánkban működő készülékek főleg magán célt szolgálnak, hogy iskoláink számára nehézséget jelent beszerzésük, az anyagi eszközeik szűkös volta miatt, valamint az a tény, hogy az úgynevezett információhordozók gyártása, sokszorosítása csak akkor kezdődött el, amikor a videózással összekapcsolódott a pornó, az erotika, a brutalitás, az erőszak, a rendszerünkkel ellentétes ideológia. A video ma egyfajta kihívást jelent kétségkívül a pedagógia számára is. Ennek természetesen nem a technika az oka, sokkal inkább az információhordozó, ami ma még a nyugati határainkon keresztül érkezik hozzánk tiltott utakon, de a jövőben még a vám se állhatja útját. A nyári élményeimhez tartozik az a lengyelországi hét, amikor előadói kör- utam programjaként tanulmányoztam többek között a televízió pedagógiai hasznosítását. Örömmel állapítottam meg, hogy a mi iskolatelevíziónk lényegesen nagyobb szerepet kap pedagógiai gyakorlatunkban, mint a lengyel. A szülők számára alkalmi műsorokat készítenek csupán, de minden különösebb didaktikai megfontolás nélkül. A videóval való ellátottságunk hozzájuk képest lényegesen jobb. Bár ez egyáltalán nem nyugtat meg! Lengyelországi utamat követően tíz napot Ausztriában tölthettem, ahol nagyon sok televíziós műsort is láttam. A bécsi, a gráci műsorok mellett már találkozhattam a Szatelit-adásokkal is, ami ott már természetes gazdagítója a hazai televíziós műsoroknak. Ismeretes, hogy Nyugat-Dunántúlon az osztrák adók (Gráz) vétele eddig se jelentett problémát, a közeljövő viszont számos új lehetőséget hoz. Nehéz ma még elképzelni, hogy az úgynevezett „világtelevízió”-nak a műholdas televíziózásnak milyen politikai, pedagógiai vonzatai lesznek, de tény. hogy nem lehet elég korán megkezdeni a témával való tudományos, szervezett foglalkozást. Több mindenre lehet azt mondani, hogy nem vártuk, nem reméltük de a műholdas műsorszórással számolni kell! Kicsit lemaradva ugyan — bár itt is feltehető a kérdés, hogy mihez képest? —. de nálunk is egyre nagyobb szerepet követel magának a számítógépes technika. S ez a tény újabb kihívással gazdagítja a már meglévőiket. A számítógépek megjelenése az iskolákban a közelmúltunk egyik nagy eseménye volt. Ma már természetes. hogy a tévé és a video előtt felnövekvő nemzedékek játszva ismerkednek meg a számítástechnika nyelvével, hogy ami a pedagógusok nagyobb része számára „technikai csoda”, a tanulóknak természetes munkaeszköz, illetve adott esetben játék, a szabadidős foglalkozások egyike. A televízió, a video és a számítógép külön-külön is kihívást jelent a ma számára. Sürgeti a pedagógiánk megújulását, a reagálást, az alkalmazás metodikájának megszületését. Ismeretes azonban, hogy a három eszköz együtt lényegesen többet jelent, mint egyik másik, illetve harmadik külön. Az ausztriai tapasztalatok ilyen szempontból is érdemesek az elemzésre. A számítógépes szakköri csoporttal találkozva az egyik reál gimnáziumban Linzben, az a benyomása volt az embernek, hogy fölénk nőtt egy olyan nemzedék, amelyet sokféleképpen lehet jellemezni, de nem lehet tőle elvitatni a technika iránti érdeklődést, a technikai eszközök szeretetét, a technikával való együttélést. Jellemző, hogy tíz évvel ezelőtt az egyik linzi akadémián látogatva fogalmazódott meg bennem, hogy a videót milyen jó lenne nálunk is a tanárképzés szolgálatába állítani, milyen jó lenne, ha például a kommunikációs képesség fejlesztésében, a gyakoroltatásban a video is hasznosítható lenne. Ennek most volt tíz éve. Sajnos csak két esztendeje annak, hogy az egri tanárképző főiskolás speciálkollégium keretében foglalkozunk a videót alkalmazva, a kommunikációs képesség fejlesztésével. Reménykedünk abban, hogy nem kell ez esetben éveket várni arra, hogy a most látott ausztriai gyakorlat, nálunk is részévé válik pedagógiai folyamatunknak! A REAGÁLÁS A már idézett oktatási törvénnyel kapcsolatos elvárások, a törvény megvalósulásával kapcsolatos problémák sokfélék. Az is tény, hogy ma még számosán el sem tudják képzelni, hogy valóban lehetséges önállóan iskolát vezetni, minden különösebb izgalom nélkül fogadni a szakfelügyelőkből lett szaktanácsadókat, maga választotta tankönyvből oktatni, sajátos eszközökkel és módszerekkel. Bizonyára néhány generációra szükség van ahhoz, hogy megszabaduljunk pedagógiánkra negative ható szokásainktól, beidegzett gyakorlatunktól. 63
