Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 1. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Közoktatási kutatások Heves megyében
sebességét, a kommunikációs készségek, képességek gyors fejlesztését illetően. Pedagógusaink méltányolható érdeklődéssel, ügybuzgalommal élnek az alternatív olvasástanítási módszerek lehetőségeivel, a felkínált programok kipróbálásával. A Zsolnai-féle nyelvi, irodalmi, kommunikációs program tanítása jelenleg 18 iskola 31 osztályában folyik, kisérleti kipróbálásban. Ezek között 13 első, 14 második, 4 harmadik osztály van. A programba bekapcsolódott pedagógusok nagy erőfeszítéssel, de rendkívüli lelkesedéssel vezetik az osztályokat. Egyöntetű vélemény, hogy igencsak munkás vállalkozás, de megéri. Hatékonyságát és a tanulók nyelvi-kommunikációs fölkészültségét az érdektelenek is dicsérik. Az általános iskolai napközi otthonok korábban nemcsak a tanár számára jelentettek „rangon aluli” beosztást, de a tanulók is szenvedték a monotóniát, a mechanikus napi- és életrendet, az ezekkel együtt járó fásultságot. Igazán programszerű szervezésre csak a legkiválóbb pedagógusok és az igényes iskolavezetők vállalkoztak. Ezeknek köszönhetően vált a napközi megőrzőhellyé, a pedagógusok számára száműzetéssé. A szaktanárok tovább melengették szakos aspirációikat, folyton a kiugrás lehetőségeire kacsintgatva. A 70-es évek végén elindult és széles körben terjedni kezdett a napközis klubmozgalom. A budapesti kezdeményezések más változatban jelentkeztek megyénkben. A szervezeti forma lényege a tanulók érdeklődésén alapul. A tanulmányi munka befejeztével a napközis gyerekek érdeklődési körüknek megfelelően, differenciált foglalkozásokon vesznek részt. Ezek a programok választhatók, ki-ki saját kedve és belátása szerint dönt a sportjátékok, amatőr művészeti tevékenység, esetleg tudományos körök sejtjei mellett. Sajátosan árnyalt variációkban jelenik meg megyénkben a klubnapközi. A nagy lakótelepi általános iskolákban szinte létfeltétel, a kisebb települések napközi otthonaiban a színes, változatos nevelőmunka lehetősége. Erősíti az iskola nyitottságát, ez esetleg azzal is járhat, hogy segítséget és támaszt kap az intézmény az eszközök megteremtése érdekében. A napközinek ez a változata ugyanis fokozottabb iskolai szervezőmunkát és nagyobb gondoskodást igényel. A matematika tanításának korszerűsítése nagy, országos program volt. Ennek részeként, de önálló megyei vállalkozásban indult el az emelt szintű matematikai képzés Balogh Viktória és Balázs László irányításával, a megye két iskolájában. A kísérlet hitelét és létjogosultságát bizonyította, hogy a kutatók az 1987. évi tankönyvpályázaton harmadik díjat nyertek. A népgazdasági és társadalmi változások nagy kihívásokat intéztek a szakképzéshez. A gyorsan változó munkaerő-kereslet, a társadalmi értékrend- szer bonyolult jelenségei nehéz helyzetbe hozzák az oktatás tervezését és a képzésért felelősöket. Ilyen okok kényszerítették ki azt a két szakmakísérleti kutatást, amelyet az Országos Pedagógiai Intézet támogatása mellett, a Művelődési Minisztérium jóváhagyott. Az egyik a középfokú szociális szervező tagozat indítása az Egészségügyi Szakközépiskolában, Egerben, a másik a komplex számítástechnikai oktatás bevezetése az új közgazdasági szakközépiskolában. A humán szolgáltatásra képző szakközépiskola gondolata a megyei tanácsról indult. Előzménye az a tényszerű felismerés, hogy a szociális gondozásnak, szociális munkának nincsenek meg a személyi feltételei, holott a társadalmi igények szorongatóak. Azzal is számolni kell, hogy a termelői ágazatok a korábbinál esetleg kevesebb munkaerőt igényelnek. Ez különösen a lányok pálya- választási gondját növelte. A problémák és a kihívások, valamint a szak60
