Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 1. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Közoktatási kutatások Heves megyében

vállalkozókban nincs hiány. Régi tapasztalat, hogy a keményen dolgozók közül kerülnek ki a kísérletezők, a próbálkozók. Ez is bizonyítja, hogy a mindennapi munka problémáira, az eredményes vagy kudarcélményű tanításra figyelők találkozhatnak és találkoznak lényegi feladatokkal. Számukra a pedagógiai kutatások nem a közszereplés divatjában, hanem a hivatás iránt érzett felelősségben gyökereznek.

Ök a szó valódi értelmében alkotó pedagógusok. Legtöbben napi négy-öt órától fáradtan, családi és közgondoktól megviselten készülnek a holnapi tanításokra, foglalkozásaikra. Néha jó szót sem kapnak, gyakran cinikus megjegyzések céltáblái — a mást akarók minden megpróbáltatását ki kell állniuk. Ideje lenne már a valódi értékek védelmének sorába őket is beléptetni. Ügy talán még visszanyérhetők lennének a korábban elveszített kutató-pedagógusok.

Ezen megyén belüli fékező akadályon túl, számolnunk kell mással is. A vidékiség hátrányaival. Mert mit ér a kutató, ha nem a fővárosban dolgozik? Lehet, hogy nem szabad így és ilyen kérdést feltenni. Az objektív hátrányt azonban tagadni lehet, de megszüntetni nem. Elég csak a tapasztalat- csere hiányára utalni. Vagy: vegyük számításba a nem is városban dolgozókat. Váratlan fordulatok megjelenésekor szinte bénítóan hatnak a konzultáció hiányai vagy éppen a mérési lehetőségek lehetetlensége miatt vész kárba munka és energia.

Az alkotó és igényes pedagógiai tevékenység régen sürgeti a regionális központokat. A megyei pedagógiai intézetek — a Heves megyei is — felnövőben vannak. (Bár most nem is növekedésről, hanem a közkiadások tervezett csökkenése „jóvoltából” visszafejlődésről kellene gondolkodni.) Pedig a nevelőmunka feltételeit, helyzetét, módszereit, összefüggéseit feltáró kutatások koordinációt igényelnének. Épp azért, hogy a mostanság nagyon kevés ráfordítást okosan használjuk fel.

Nagyon nehéz a megyei helyzetképet a nagy egésztől függetlenül megérteni, azonban a sajátosságokkal színes és közvetlenül helyben hasznosuló pedagógiai kutatások, kísérletezések között elfogódottsággal és örömmel tallózunk.

II.

Hebes megye alapfokú nevelési és oktatási intézményeibe részint a nagyobb jelentőségű országos kísérletek, kutatási programok gyűrűztek be, de megtalálhatók a helyi kezdeményezések, valamint a regionális kutatások rész- folyamatai is. Terjedelmét tekintve fellelhető az átfogó, nagy programértékű nevelési kísérlet éppúgy, mint a szűkebb rétegeket érintő metodikai kutatási program. Értékeiket azonban nem a terjedelem, hanem a hatékonyságuk és fejlesztőerejük differenciálja.

Az óvodai nevelőmunka minőségének javításához nemcsak a továbbra is szükséges tárgyi fejlesztésekre, de az óvodai pedagógusok igényességére, ötletességére is számítani lehet. Az óvodával szembeni kihívásokra mindig gyorsan válaszolnak az óvónők. így van ez az idegen nyelvek iránti érdeklődés fellángolásának esetében is. Eger és Gyöngyös néhány óvodájában kezdődtek el a játékos, érdeklődésfelkeltő idegen nyelvi foglalkozások. Parázs viták érlelték azt az álláspontot, hogy a játék alapú és életkori specifikumokhoz igazodó ismeretszerzés nem megzavarja a kisgyerek fejlődését, hanem gazdagítja világát, esetleg új, pozitív motívumok kialakulását is elősegíti.

A kezdeményezésekből szélesebb mozgalom lett; több helyen sikerrel folytatódik.

Az általános iskolák nevelőmunkáját nemcsak a társadalmi igények fokozódása, hanem az egyes szaktudományok körüli forrongások is befolyásolják. Általában nagy türelmetlenség követhető nyomon az információszerzés

59