Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 6. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: A szocialista újságírás úttörője volt
Az előadás kapcsán nagy vita kerekedett, melyben megszólaltak szülők, szakemberek. A vélemények megoszlottak. Egyesek szerint: szabad útjára kell engedni a természetet, az élet folyamatába beavatkozni nem szabad. Mások szerint: igénybe kell venni a genetikai tanácsadást, nem szabad megengedni, hogy emberek fogyatékosán szülessenek. Arról is vitáztak, hogy az utóbbinál ki legyen a kezdeményező, a szülő vagy az. orvos. Többek között beszélt egy pszichológus, elmondta, hamarosan várják negyedik gyermeküket (a házaspár elmúlt 40 éves, ilyenkor már nagyobb a rizikófaktor). Feleségével részt vettek a genetikai tanácsadáson, de azért, hogy ha fogyatékos gyermekük születne, lélekben felkészüljenek rá. Dr. Christof Gaspari jogász Bécsből előadásában a humángenetika és a géntechnológia etikai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a genetika és a géntechnológia fejlődése veszélyt jelent az emberiség számára. Megengedhetetlennek tartja, hogy a tudomány művi módon beavatkozzon az élet fejlődésébe. Aggodalmát fejezte ki, hogy ennek a folyamatnak, melynek kezdetén vagyunk, beláthatatlan végkövetkezményei lehetnek. A záró napon általános érdeklődéssel várták Dr. Otto Speck müncheni egyetemi tanárt, aki Remény és feltételezés címmel tartott előadást. Megállapította, hogy az értelmi fogyatékosság felismerése, majd elfogadása, vagy elutasítása az elmúlt száz évben többször változott. A század eleji pozitív fejlődést megszakította az első világháború. A húszas évek gazdasági nehézségei újabb szempontokat vetettek fel a fogyatékosokhoz viszonyulásban és megteremtették az ideológiai kiindulópontot, amelyre a fasizmus fogyatékosokat kiirtó gyakorlata épült. A második világháború után újra humánus, emberi érzések kerekedtek felül és a fogyatékos ember megsegítése előtérbe került. Nem szabad engedni érvényre jutni azt a nyugati tendenciát, — amely a jelenlegi és jövőbeli gazdasági nehézségeket hozó években már éledezik —, amely a fogyatékosok ellen hangolja az embereket. Nem a tudomány fejlődését kell korlátozni, hanem a humángenetika és géntechnológia eredményeinek felhasználásában kell a megfelelő etikai kontrollt alkalmazni. Hitet tett amellett, hogy mindenkinek joga van megszületni, és ha már megszületett, joga van emberi életet élni. A munkaértekezlet további részében szekciókban beszélték meg a résztvevők, mit szeretnének a fogyatékosak számára a közeljövőben elérni. A zárszót megelőzően igen erős érzelmi benyomást keltett három értelmi fogyatékos ember, közülük egy súlyosan fogyatékos felszólása. Elmondták hogyan élnek, mik az örömeik, vágyaik. Elmondásukból kiderült milyen fontos számúkra a munka, amit végeznek. Spontán beszédük meggyőző erővel igazolta érző emberi lényüket. A munkaértekezleten elhangzottak bennünket is további gondolkodásra késztetnék. Előtérbe hozzák megoldatlan problémáinkat. Megerősítik tenniakarásunkat az értelmi fogyatékos emberek érdekében. Szabó Jánosné _____________________________• Hagyaték A SZOCIALISTA ÚJSÁGÍRÁS ÚTTÖRŐJE VOLT Somfai (Stromfeld) János Egerben 1918 — 19-ben A magyar szocialista irodalom és újságírás egyik jelentékeny, de eddig kellően nem méltatott úttörője Somfai (Stromfeld) János, 1918 őszétől 1919 augusztus elejéig Egerben élt. Mivel Somfai életének és munkásságának feldolgozását eddig irodalom- és sajtótörténészeink nem végezték el, becses minden új adat, amely tevékenységével kapcsolatos. Mielőtt egri éveiről írnék, röviden szólok korábbi életút- járól. Somfai (Stromfeld) János születési évét nem tudjuk pontosan. Bori Imre „A jugoszláviai magyar irodalom rövid története” című munkájában azt találjuk, hogy 63
