Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 6. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: A szocialista újságírás úttörője volt
^' ";ben született. Az adat forrása azonban nem olvasható az említett könyvben. A Magyar Életrajzi Lexikon III, kötetében olvashatjuk: Somfai (Stromfeld) János 1871. június 10-én született, Budapesten. Bori Imre könyvéből, a Magyar Életrajzi Lexikonból és Kolacskovszky Lajos egyik munkájából az derül ki, hogy Somfai (Stromfeld) János Stromfeld Aurélnak, a Magyar Tanácsköztársaság kiváló hadvezérének a bátyja volt. Érdekes viszont, hogy Hetés Tibor Stromfeld Aurél című, rendkívül alapos monográfiájában ez a tény nem szerepel. Hetés munkájából a következőket tudhatjuk meg: Stromfeld Jánosnak, a „Schlich—Nicholson gyár mérnökének Ottó, Elza nevű gyermeke után 1878. szeptember I9-én született Aurél nevű fia. Ezt követően egy év múlva látott napvilágot Margit, majd egy fiú, Ferenc”. A monográfiából az is kiderül, hogy „volt még féltestvérük is, Tercsi, Stromfeld János első házasságából”. Tehát Hetés Tibor János nevű gyermekről nem tesz említést sem az első, sem a második házasság esetében. Azt, hogy Somfai (Stromfeld) János ra véle azonos nevű Stromfeld János gyermeke lehetett. Feleki László írásából tudhatjuk meg. Feleki leírja, hogy ő Somfai Elemértől, a Budapesten élő, híres egykori sportembertől szerzett tudomást Somfai (Stromfeld) János kilétéről. Felkai cikkében erről azt írta: Somfai Elemér édesapja volt a Stromfeld fivérek között a legidősebb, öccse Stromfeld Aurél volt. az 1919-es proletárdiktatúra legendás hadvezére. Igaz, az idézetből sem derül ki pontosan, hogy Somfai (Stromfeld) János a hadvezér apjának élső házasságából született, de Somfai Elemér adata, úgy hiszem, perdöntő arra vonatkozólag, hogy Somfai (Stromfeld) János valóban Stromfeld János gyermeke volt. Somfait tehetsége az újságírói pályára vitte. Fiatalon Budapesten lett újságíró. Ekkor írt cikkei a Magyar Államban jelenteik meg. 1903-ban a délvidéki Nagybecs- kerekre költözött. Itt a Torontál című ellenzéki lap szerkesztője lett. Az újság a szocialista eszméknek is helyt adott, ö maga a lapban szintén hirdette a szocializmus elveit. Ezért számos esetben pénzbüntetésre és néhány napi államfogházra ítélték. Somfai (Stromfeld) János az első világháború előtti években több regényt és két színdarabot írt. Jelenleg a következő munkáiról tudunk: M. Vázlatok (elbeszélések, Bp„ 1898.); Hamlet asszonyság Bp., 1898.; Kutyavásár és más apró históriák. Bp., 1903.; Két világ. Egy kapitalista és egy szocialista levelei és néhány novella (Nagybecskerek, 1913.). Ez utóbbi munkája levélsorozat és novelláinak gyűjteménye. A Magyar Életrajzi Lexikon két színdarabjáról is említést tett, amelyeket Nagy- becskereken elő is adtak. Somfai Elemér „Tudomása szerint egy színdarabot írt, elő is adták, de két hét múlva a hatósági nyomásra le kellett venni a műsorról.” Somfai művei Bori Imre szerint a korszak társadalmi kérdéseinek és a szocializmus eszméinek regényesített rajzai. Minden bizonnyal szocialista volta miatt, 1917-re Nagybecskereken tarthatatlanná vált helyzete. A Torontál című lap szerkesztőségéből eltávolították, s felsőbb nyomásra póttartalékos katonaként, 47 éves korában bevonultatták, s a budapesti Conti utcai katonai büntetőintézetbe írnoknak osztották be. Innen egy év múlva, betegsége miatt, leszerelték. Ezt követően Somfai Elemér emlékezése szerint „kénytelienségből elvállalta az egri papi újság szerkesztését.” Ma még nem tudjuk, hogy milyen hatásra, 1918 nyarán kapcsolatot teremtett az Egri Újság szerkesztőségével. Ez a lap volt a Somfai Elemér által említett „egri papi újság”. Az Egri Űjság 1895. május 7-én indult, a Szabadelvű Párt helyi politikai lapjaként. Majd az említett párt 1905-ös felbomlása után á Nemzeti Munka Párt lapja lett. Indulásakor hetenként kétszer, 1897. február 17-től heti egy alkalommal jelent meg. 1908. június 15-től napilap lett. A Somfai Elemér megállapításával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az említett orgánum kormánypárti lapként az egri papság, illetve az érsekség befolyása alatt állott. Jelenleg Somfai (Stromfeld) János egri kapcsolatteremtéséről csak azt tudom bizonyítani, hogy 1918. augusztus 17-től október 1-ig az Egri Üjság közölte Pesti levelek című szociográfiai írását, amely a világháború alatti főváros népe nyomorának döbbenetes rajza. Bizonyára a Pesti levelek keltette újságírói hírnév következményeként került 1918. október 11-én, a dr. Setét Sándor főszerkesztésében megjelenő újsághoz. Erről a tényről a lap október 11-i számában, a hírek között ezeket olvashatjuk; „Somfai János nevét az Egri Űjság olvasói már ismerik azdkból a közérdekű cikkekből, amik az ország több lapjában, az Egri Újságban is megjélentek, legtöbb Pesti levelek címen. Tudatjuk olvasóinkkal, hogy Somfai János a mai napon az Egri Űjság szerkesztőségébe lépett.” 64
