Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 6. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Szabó Jánosné: Az épekkel egyenlő jogokat
Hogy minél közelebb kerüljenek a szakemberek a való élethez, ellátogattak iskolákba, sőt családokhoz is. Nyugaton az ilyesmi nem divat, így nagy várakozással tekintettek vendégeink ez elé. Megtapasztalták, hogy és hol élünk, miként főzünk. Ezt a finnek úgy fogalmazzák meg, hogy „népi diplomáciát” folytatunk. — Megfogalmaztak-e olyan javaslatokat, amelyek fontosak a következő rendezvények szempontjából, amelyeket figyelembe kell venni? — Többen felvetették, hogy nehezen találunk olyan témákat, mint eddig, kifogyóban az átfogó megbeszélnivalók, mint például a békére nevelés, a generációk együttélése vagy az egészségnevelés. Ha több problémát is felvetünk, lényegesen nagyobb mennyiségű információt adhatunk a résztvevők számára. Azt hiszem, figyelembe kell vennünk a javaslatot. Egyébként Eger továbbra is nagy szeretettel várja a szemináriumot, mert ennek felmérhetetlen haszna van. Minden pénzt megér az a közvetett reklám, amelyet városunk kap. Az összefoglaló kazettát minden részt vevő televíziós társaság számára elküldjük, s nagy valószínűséggel sok millió néző elé kerülhet a barokk város hangulata. A Lebenshilfe salzburgi szervezete és az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetsége Heves megyei elnöksége között tapasztalatcsere kapcsolat alakult ki. Az osztrák Lebenshilfe szülőszervezet, amely az értelmi fogyatékos emberek érdekvédelmére létesült, több évtizedes múltra tekint vissza. Fennállása óta a szülők, a pártfogók és támogatók munkája, adományai nyomán megerősödve, nemcsak a fogyatékos emberek és családjaik érdekvédelmét látja el, hanem állami támogatás mellett jelentékeny részt vállal az értelmi fogyatékosok korai gondozásában, a súlyosan fogyatékosok (iskolai szempontból képezhetetlenek) különböző fejlesztő foglalkozásainak és a halmozottan sérültek speciális therápiájának szervezésében. Gondozóházak országos hálózatát tartja fenn és működteti, jelentékeny számú védő munkahelyet teremtett a középsúlyos értelmi fogyatékosok számára. 1988. szeptember 30-tól. október 2-ig tartotta az országos Lebenshilfe szervezet évi munkaértekezletét, ezúttal a tiroli szervezet működésének 25 éves jubileuma alkalmából, az Innsbruck melletti Iglsben. Erre a munkaértekezletre kaptam meghívást negyedmagammal. Az értekezlet színhelye az iglsi kongresszusterem zsúfolásig megtelt az érdeklődő szakemberekkel, hozzátartozókkal, a szervezet aktivistáival, szüleik társaságában megjelent fogyatékosokkal. A munkaértekezlet témája az értelmi fogyatékosság ügyének múltjával és a jövő tendenciájával foglalkozott. Hannes Schmidt úr, a szervezet elnöke megnyitó beszédében arról az aggodalomról 'és szorongásról szólt, mely hozzátartozókban és a szákemberekben él a fogyatékosok jövőbeni életkilátásaival kapcsolatban. Történelmi visszatekintéssel az 1938—1945-ig terjedő időszakra, felidézték azt, az osztrákok számára is sötét korszakot, amikor többek között a fogyatékos ember élethez való jogát megtagadták és fizikai megsemmisítésüket végrehajtották. Ebben a témában elmondta személyes élményét Berta Kéninger, aki gyermekként együtt menekült szüleivel és Down beteg kisöccsével. hogy testvére életét megmentsék. Sr Vianney Wimmer, a St. Anton rendház nővére, aki a háború előtt és alatt egy fogyatékos gyermekeket gondozó intézetben dolgozott, drámai szavakkal mondta el, hogyan próbálták védenceik életét megmenteni. Próbálkozásaik nem jártak sikerrel, még az ágyhoz kötött betegeket is elszállították, majd gázkamrában mindnyájukat elpusztították. A következő napon a tudományos fejlődés és az etika viszonyát vitatták. Dr. Walter Rosenkranz gráci professzor a humángenetika és a géntechnológia fejlődéséről nyújtott áttekintést. A genetikai tanácsadás céljai, lehetőségei, határai címmel Dr. Gert Utermann innsbrucki professzor tartott előadást. Elmondta, hogy Ausztriában a genetikai tanácsadói hálózat megszervezett. A praenatalis diagnosztikával többféle sérülés már korán kimutatható. Gábor László 62 Az épekkel egyenlő jogokat
