Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 6. szám - KÖZÉLET - Gábor László: A nemzeti előrehaladás programjáért
A nemzeti előrehaladás programjáért Gyöngyösi párbeszéd Lukács Jánossal, az MSZMP A Központi Bizottság új munkastílusához az is hozzá tartozik, hogy tisztségviselői rendre járják az országot, hogy szót váltsanak az emberekkel. Lehetőleg minden protokoll nélkül ismerjék meg a párttagok és a pártonkívüliek nézeteit, véleményeit: személyes benyomás alapján is alakítsák ki az irányvonalat, melyet képviselnek. Ilyen megfontolás alapján kereste fel rövid időn belül másodszor Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Gyöngyöst, hogy találkozzon az ott élőkkel. Előbb Karácsondra ment, ahol megyénk országgyűlési képviselőinek csoportjával tanácskozott, majd útja a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárába vezetett, ahol hamarosan fesztelen párbeszéd alakult ki. Érdemes felidézni ennek a találkozásnak a fő gondolatait. „A források a legfontosabbak” A vendég először Nagy Jánost, a gyári pártbizottság titkárát kérdezte a helyi körülményekről. Mint elhangzott, itt háromszázhúsz kommunista tevékenykedik, a szervezettség 14,5 százalékos. Egy évvel ezelőtt még 350-en voltak, de a tagkönyvcsere során többen kiléptek, de több régi kommunista nyugdíjba is vonult. A pártépítés dinamikája pedig csökkent. A gyárban kísérleti jelleggel már 1985-ben áttértek az egytestületes, végrehajtó bizottság nélküli pártbizottsági munkára. A szervezeti élet az utóbbi időszakban mozgalmassá vált. A legtöbben élénken vitatkoznak, állást foglalnak a legfontosabb kérdésekben, legyen szó akár a helyi pártvezetésről, vagy a városi vagy a megyei pártértekezletről. Az év sajátos ellentmondásokat rejteget ilyen szempontból: az esztendő elején a tézisek vitájánál mindenki helyesnek találta, hogy a döntések előtt végre kikérik véleményüket. Biztatónak ítélték meg, hogy az országos pártértekezlet előkészítésében részt vehetnek. Nagy várakozás előzte meg a májusi országos pártfórumot, s nem is csalatkoztak: az őszinte, konstruktív légkör mindenkit bizakodással töltött el, s a szükséges személycseréket is jónak tartották. Azóta azonban fokozódott a türelmetlenség. Elsősorban a gazdasági helyzet rosszabbodása, az életszínvonal csökkenése ennek az oka. A jelenlegi szePolitikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával 50