Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Kaposy Miklós: Ami a régebbi rádiószilveszterekből kimaradt
KAPOSY MIKLÓS Ami a régebbi rádiószilveszterekből kimaradt A kabarécsinálás igazi értelme: mind több, tabuvá parancsolt jelenségről kimondani az igazat. Vagy legalább — a válasz reménye nélkül — megkérdezni. Nagy konsternációt keltett — s hajszálon múlott, hogy elhangozhatott — a kérdés 1963-ban, egy konferanszban: Hol van Rákosi? A határainktól keletre, északra és délre zajló eseményekre szót se vesztegettünk, ez kategorikus szabály volt. Nem csak a legközelebbi szomszédság viselt dolgait illetően tartottuk a szánkat: Kína és Albánia is ugyanabba a kategóriába soroltatott, mint akasztott ember házában a kötél. 1967-től ezután a közelebb keleti fejlemények kommentálásától is tartózkodnunk tanácsolták, mivel a vereséget szenvedett országok iránti rajongás államvallás volt. A nyugati orientációban sínylődő testvéreiket viszont azért nem piszkálhattuk, nehogy megsértődjenek és kivegyék pénzüket a Magyar Nemzeti Bankból. (Volt rá példa!) Kellemetlen témákban nem is szorultunk behozatalra, e tekintetben a hazai tilalomfa-ellátás is bőségesnek bizonyult. Csak a példa kedvéért ragadom ki a „disszidálás-disszidens” kifejezéseket, melyeket az elsők között kéretett törölnünk fogalomtárunkból. Ha valaki elfelejtett időben hazatérni, nemcsak a nevét nem ejtettük ki többé, a hangját is kivágtuk magnószalagunkról. De néhány társadalompolitikai zsákutcába is tilos volt behajtanunk, hamarjában a kisnyugdíjasok vásárlóértéke vagy a pedagógusok fizetésrendezésének elhalasztása ötlete jut eszembe, mint 1965-ben nem aktuálisnak ítélt téma. ■k 1966 szilveszterén hangzott el Moldova György: „Ajándék a nagybácsinak” című jelenete. Alaphelyzete, hogy egy magyar polgár ki akarja küldeni a Trabantját a rokonának az Egyesült Államokba. A tanácstalan vámhatóság kérdi tőle: „Mihez kezd majd odakinn a nagybácsi a Trabanttal?” — Jó lesz hamutartónak a Buickjába. A lehallgatáson az egyik akkori elnökhelyettes — egyébként derék, jóindulatú elvtárs — szenvedélyes felszólalásban ecsetelte a veszélyt: mi lesz. ha azon a viccen NDK-s szövetségeseink megsértődnek? Hosszú polémia után sikerült csak megnyugtatnunk, hogy az inkriminált mondat benne maradhasson az adásban. Az NDK nem üzent hadat. De néha, mintha tényleg neheztelnének. ★ Fegyelmit is kaptam egyszer (eddig az egyetlent). Régi szilveszteri műsorokat ismételtünk ’69 nyarán, köztük egy 1961- ben elhangzott párjelenetet. A négyperces dialógus megfelelt a kor szellemének, oly haladó és előremutató volt, hogy Furceva miniszterasszony is csettin- tett volna hallatára. Arról szólt, hogy Gagarin már fönn járt az égben, körülrepülte a Földet, behozhatatlanul vezetünk az űrhajózásban. Bezzeg szegény amerikaiak, még csak a majmot idomítják, amit majd fellőnek a Lajka kutya után. Nos, én előírásszerűén, még májusban lehallgattam, ahogy az archív műsorokat mindig kell, kivágtam belőle mindent, ami közben politikailag más akusztikát kapott, aláírtam, leragasztottam a dobozt és nyugodtan elutaztam 32
