Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 5. szám - VERS - PRÓZA - Páskándi Géza: A kiéheztetés (történelmi játék)
KOHÁRY: Akkor Eger magyarjai már nem is magyarok, uram. CARAFFA: Hát micsodák? KOHÁRY: Túsz magyarok, akiket kiteszünk a török játékainak. Bennlévő keresztényeink sose felejtik el nekünk halottaikat. CARAFFA: Az unokáikban elfelejtik, ha jól megy a soruk! Majd új száz év alatt! KOHÁRY: Olyan jól sose mehet, uram. CARAFFA: Látszik, hogy maga Koháry, én meg Caraffa vagyok. KOHÁRY: Hogy értsem ezt, uram? (Némi sápadtság.) CARAFFA: Ügy, hogy én elsőként a német-római szent birodalom érdekeit nézem! Lipót császár érdekeit! KOHÁRY: És én? CARAFFA: Néhány száz magyar keresztény sorsán sírnak-rínak. Erről ne halljak többé! (Hátat fordít.) Hé, leányok, a hímzéssel hogy álltok? (Leányok jönnek nagy fehér zászlókkal.) EGY LEÁNY: Készen volnánk, uram! CARAFFA: Nagyszerű! (Tüntetőén csak Marsiglinek mondja.) Nézze, mit hímeztek rá e gyenge kis kezek! Egy kerék, egy karó és egy akasztófa! A makacsnak kerék, a gyávának karó és az árulónak akasztófa! Ezt üzenem Rusztem pasának! És béke jár annak, aki magát feltétlenül megadja! Ezt jelenti a fehér! ELSŐ KATONA: Nézzétek . . . ott egy asszony lóg az ágon . . . Felakasztotta magát... (Az árnya a falon.) JÓS (közeleg): Én láttam . . . gyermekétől el akarta venni a kenyeret... A gyermek futván anyja elől a bástyáról leesett... 0 istenem, egyszer még Nap és Hold is felköti magát! S a minden csillagok! MARSIGLI: Te vagy az, tébláboló elmeháborult? És ha kémkedni jöttél? JÓS: Kémkedem, hogy mennyi ész van még az agyvelődben, úgy bizony! MÁSODIK KATONA: Nem kémkedik ez, szegény bolond! Nesze, bolond, egy kis kóstoló! (Dob neki egy darabot, élvezik, amint a bolond zabái.) CARAFFA: Adjatok néki ... ez jósolta meg Eger vár bukását! (Látjuk a szekér ellopását. Most zaj, őrök hangjai. Aztán két rabot hoznak, a többiek pedig tódulnak utánuk.) MÁSODIK ÖR (halkan Caraffának): Tábornok úr, bevették a cselt. . . De ezek meg nem akarnak visszamenni. .. CARAFFA: Jöttek az ökörszagra, mi? MIND: Mi keresztények vagyunk! KOHÁRY (két török felé): Hát ti? EGY TÖRÖK: Mi az őrségből elfutottunk vélük! Nem akarunk harcolni, uram! Éhesek vagyunk! CARAFFA: Hát a szekeret ki vitte akkor el? (Halkan.) MÁSODIK ÖR: Mindössze vagy húszán mentek vissza .. . CARAFFA: A kenyérágyúk állnak? MÁSODIK ÖR: Igen, uram! KOHÁRY: A falról valaki integet! MARSIGLI: Egy asszony! ELSŐ ASSZONY: Kérünk benneteket férjeink, uraink, térjetek vissza, mert a pasa bézárat bennünket! Vagy megöl! Kérjük, térjetek vissza! (Megjelenik mellette Csorbadzsi.) CSORBADZSI: Egy óra gondolkodási időt adunk! Térjetek vissza, ha kedves a családotok! Túszként itt vannak a többi keresztények! (Eltűnnek.) 15
