Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 5. szám - VERS - PRÓZA - Páskándi Géza: A kiéheztetés (történelmi játék)
PÁSKÁNDI GÉZA A kiéheztetés Történelmi vár- és eseményjáték Eger várának 1687-es ostromáról Elő- és utójátékkal — két részben „ Csak a felnőtt ifjúságnak! 13. kép A várbörtön. Mindenki szinte moccanatlan, erejét kíméli. MÁSODIK RAB: Éhes vagyok! Éhes vagyok! (Veri magát a földhöz.) SARKANTYÜS (lefogja): Ne kiabálj, ne hánykolódj, bolond vagy? Annál éhe- sebb leszel! HARMADIK RAB: Te meg bolond, hogy lefogod! Kíméld az erődet! (Meg se moccanva mondta ezt, önkímélő hangon.) SARKANTYÜS: Emberek, támadt egy gondolatom! (Alig pislognak feléje.) Jelentkezem a pasánál kihallgatásra! HARMADIK RAB: Beárulni minket, hogy majd jóllakhasson! SARKANTYÜS: Fogd be a szád, kutyalelkű, ha nem — én fogom be. Azt mondom a pasának: hajlandó vagyok legalább száz rabot összeverbuválni, adjanak kevés fegyvert, s mi kitörünk élelmet szerezni! HARMADIK RAB: Ez tébolyult! Ugyan ki térne vissza! (Kis csend.) SARKANTYÜS: Én! HARMADIK RAB: Mert itt van a babád! SARKANTYÜS: A nyelvedre vigyázz! Vissza kell jönni, mert itt van a családotok! Rajtuk torolják meg, ha nem térnétek vissza! HARMADIK RAB: Én nem merek kimenni . . . Félek ... Hagyok csapot-papot a francba! S akkor az asszony meg a gyermek . . . SARKANTYÜS: Te itt maradsz! HARMADIK RAB: Ilyen állapotban akarsz te harcolni Caraffával! Maholnap elfúj a szél, oly hitvány vagy, te hallgatag! (Köp egget.) SARKANTYÜS: Te vagy bolond: azt hiszed, előtte nem hizlalnak föl?! A pasának lesz annyi esze. . . (Erre mindenki felül.) NEGYEDIK RAB: Ez a fickó beszél valamit! SARKANTYÜS: Jösztök hát velem? HANGOK (gyengén bár, de határozottan): Megyünk! SARKANTYÜS (dörömböl a rácson): Hé, őr! TÖMLÖCÖR: Mi baj? SARKANTYÜS: A pasához! Vallami akarok! Vallani! TÖMLÖCÖR: Csakhogy megjött az eszed! (Kiengedi, máris elviszi.) (Most az egyik rab a rácsokra tapad, lát valamit.) HARMADIK RAB: Gyertek csak ide! (Mind figyelnek.) A másik térben a pasa áll. Eléje hozzák a szökevény rabot, akit legutóbb Caraffánál láttunk.) RUSZTEM: Hogy szöktél meg innen? ELSŐ RAB: Futottam az őrült jós után, ki elszelelt, s magam sem tudom, hogyan-miként, de a váron kívül találtam magam. Elfogott a német! RUSZTEM: Aztán hagytak visszaszökni, mi? (Gúny.) ELSŐ RAB (dadog): Nem éppen .. . RUSZTEM: Hogyan? Hogyan? (Megrázza.) ELSŐ RAB: Nem ... nem merem mondani! 10