Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - M. dr. Bartal Andrea - dr. Széphalmi Ágnes: Adatgyűjtés és statisztikai elemzés a pedagógiai gyakorlatban (Nagy Andor)
érzelmileg is Igazolva, olykor-olykor meglepetésekkel szolgálva az emberiség szellemi haovntílráuá fpffplz Keletről sok minden eszünkbe jut. Az is. hogy össze kellene már véore békiteni az ottani, több ezer éves emberi tapasztalatot, lelki és szellemi örökséget mindazzal, amit a racionális, a görög alapokon nyugvó, vagy nem nyugodó Európa kitermelt az utolsó kétezer-ötszáz évben. Innen, erről a pontról nézve tartom szükségesnek, hogy ezt a kötetet a szélesebb olvasórétegnek ajánljam. Amikor egy-egy kötetet a kezembe veszek, tudom, hogy a szerző, vagy a szerzők azért fordulnak hozzám a nyomtatott szó erejével, mert eszméik által akarnak meggyőzni engem. Azokkal, amiket elémbe tesznek. Hitük, elképzeléseik, tapasztalataik, készségeik külső és belső indíttatásaik szerint hívévé akarnak tenni egy felfogásnak, amit eddig nem, vagy nem eléggé jól ismertem, ismerhettem. Ez a kötet is ilyen. Ábrái, mondatai felnyílnak előttünk, a tájékozódni kívánó kortársak előtt. Rá akarnak irányítani minket egy másfajta gondolkodásra, amelyet eddig az ország határain kívül akartak rekeszteni. Mert volt idő. amikor azt hitték egyesek, hogy az inflációt, az ésszerű gondolkodást és sok más egyebet meg lehet állítani az ország határánál. Mert jó, ha a magyar társadalom immunis marad bizonyos hatásoktól. Így történhetett, hogy karantén alatt volt és marad idáig például Arisztotelésznek, az emberi gondolkodás egyik atyjának egy műve. a Lélekfilozófiai írások, mert nem fért bele abba a koncepcióba, amit nekünk követnünk kellett. Mintha az idő azért lenne, és csak azért és csak úgy lenne, mint ahogyan az óra méri. vagy mert a mi óránk azt így méril Nos! Ha én a magyar gyógyításban, ebben a kritikusan is szemlélhető, kémiai anyagokkal bibelődő. adagolósdi folyamatban, a részterápiák jogos rendszere mellett, találhatok egy és több olyan ismeretet, amely az emberi testre, sőt az emberre, az egészre vonatkozik. szeretném megismerni. Ha egy könyv szemlélete folytán az egészséges ember iránti fogékonyságunkat erősítgeti, ilyenolyan módszertani formákkal eljuthat szemléletemben, netán életfelfogásomban addig a filozófiai pontig, amely meghaladja a mát. a ma kötelező és érvényes felfogást, megköszönöm. Ha visszautal egészen addig, amíg a rómaiak hitét is vallhatjuk: „Orvos, gyógyítsd meg magad! (Medice, cura te-ipsum!)” Bár ezt a felkiáltást már a latinok is örökölték. Az önmagam irányításának, esetleg • meggyógyításának alapfeltétele — önmagam megismerése. Ki ismertethet meg önmagámmal? Az orvos, a sarki rendőr, az állami alkalmazott, az a tanár, aki résztudást ad (az más kérdés, milyen szinten és miről?) az a társadalom, amely a maga önzésében már arra sem érdemesíti az egy időben, egy úton haiadókat, hogy köszönjön neki? Szóval: ez a kötet is egy sajátos aspektusból — divatos szó! — vezet el ahhoz a magomhoz. akit eddig más doktrínák szerint kezeltek. más szempontból tartottak fontosnak és létezőnek. És ez a másság, ahogyan erről a kezelendő és kezelhető személyiségről itt van előttem, ebben a könyvben is. ez a másképpen gondolkodás, amely nem mai szakma. nem körúti kitaláció, hanem évezredes tapasztalat, empíriák foglalata és az igazság, az egészség, a lelki épség kiderítésének a lehetőségét kínálja, felbátorít engem annak kimondására: jogom, ha úgy tetszik, kötelességem, az élet minden változása közepette mindent észrevenni, megtanulni, ami céljaim, földi boldogulásom érdekében megtanulható, megismerhető. Nemcsak a kinti hatások kellenek a társadalom szennyes erkölcsi állapotának ellensúlyozására, hanem azért, és az is, hogy a mai életemet egy tisztességesebb holnapiba vezethessem. Ehhez pedig, ehhez a jó tudáshoz az első lépés, az ábécé alfája: az önismeret. Ezt juttatja eszembe a .enyér is. a jóslás is! Lehet kuncogni okfejtésemen, lehet hivatkozni logikai tévedésemre. Egyet nem lehet elvitatni: ha az asztrológia, ha a tenyérjóslás. a vonalak ismerete, az akupunktúra, az akupresszúra által adott összkép és tudnivaló rendet tud teremteni bennem, rá tud döbbenteni ezer fogyatékosságomra. ráhajlíthat az ember életének és társadalmának átértékelésére: ha fel tudja oldani elkeseredésemet. leküzdhetővé minősíti a túlélt dogmák ártalmainak terhét, ha távlatot nyit nekem arra nézve, hogy az én életem kiszabadítható a nyomorító kételyek hatása alól, mert hinni akarok abban az értékrendben, amit magam felépíthetek, akkor máris tettem valamit saját dolgaim önálló intézéséért. Tudom, hogy ez a felvállalt recenzió — hevületem és gondolataim miatt — kilépett a medréből. Nem is akart benne maradni. Mert szándékom volt már egyszer valahogyan kifejezésre juttatni azt a meggyőződésemet, hogy ebben az országban akkor mennek maid igazából jól a dolgok, ha maid az ország minden élő polgára egy-egy önálló gondolati építményt hordoz magában, és mielőtt cselekszik. nem azt kérdezi és nem mástól, miért. kinek, hanem önmagát állítja meg az elmélkedő pillanatra, megtudni, mit is mond benne, belőle az a bizonyos hang. amiről oly szépen beszél Szókratész, amikor a maga daimon-ját emlegeti. Mert az egyén sorsa tartalom és szabadság! A három együtt: az ember méltósága! Farkas András M. DR. BARTAL ANDREA-DR. SZÉPHALMI ÁGNES: Adatgyűjtés és statisztikai elemzés a pedagógiai gyakorlatban Tudós tanáraink egyre csökkenő száma értékzavaraink egyik mutatója. Sajnálatos, hogy kevesen vállalkoznak arra. is. hogy egyetemi doktori címet szerezzenek, illetve hogy pályamunkát készítsenek. Az értékes tapasztalatok közreadását se sokan vállalják a gyakorló pedagógusok közül, még kevésbé vállalkoznak pedagógiai kutatásra, vizsgálatok végzésére. Ennek is lehet számos magyarázata. de az okok között feltétlen szerepet kap a kutatásmetodika ismeretének hiánya. Legutóbb a Heves Megyei Pedagógiai Intézet gondozásában készült el e recenzió szerzőjének olyan munkája, ami a kutatásra vállalkozó, pályamunkát készítő pedagógusoknak kiván segítségére lenni. Hasonló vállalkozással találkozhat az érdeklődő. ha kezébe kerül a Korszerű nevelés sorozatban megjelent szerzőpáros munkája, amely azt ígéri a címében, hogy a pedagógiai gyakorlatban alkalmazható adatgyűjtésről és statisztikai elemzésről olvashat az érdeklődő, de valójában többről van szó. A szerző szándéka szerint „közérthető módon” igyekeznek az olvasókkal megismertetni azokat a tudnivalókat, amelyek jól alkal87
