Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Rosta Erzsébet - Joshi Bharat: Tenyérjóslás (Farkas András)

keltette érdeklődésünket a bonyolultabb fel­adatok megoldására is. Így lettünk a Közép­iskolai Matematikai és Fizikai Lapok állandó munkatársai. 1927-ben. a tanév végén itt je­lent meg a fényképem az ország legeredmé­nyesebb matematikus diákjai között olyan ké­sőbbi neves matematikusok társaságában, mint Hajós György, Túrán Pál, Klein Tibor, stb. Kántor tanár úr büszke volt ránk . .. A politikai helyzet kedvezőtlen alakulása miatt csak 1953-ban jöhettünk össze 25 éves találkozóra Egerben. Közben tízre apadt a létszámunk. Az akkor még élő tanáraink kö­zül eljöttek: a 80 éves osztályfőnökünk. Czu- nya Sándor (aki abban az évben hunyt el), <tr. Király István történelemtanárunk, Lem- le Rezső önképzőkört tanárelnökünk, Bánhi- <ly Ödön, alsó osztálybeli algebratanárunk. Velük együtt ültünk be a régi padokba és leiidéztük régi emlékeinket. Ezt egy főutcai cukrászdában folytattuk. Harminc- és negyvenéves találkozót buda­pesti éttermekben tartottunk, de a tanáraink közül akkor már csak dr. Budaméri (Loykó) Béla. a legfiatalabb jöhetett el. A háború után még tanított a budapesti Árpád Gim­náziumban. majd a Műegyetemen. Néhány éve halt meg 93 éves korában. Tiz esztende­je már csak hatan éltünk az osztályból, de az 50 éves találkozó közbejött akadály miatt elmaradt. A tizenhét végzett növendékből már csak hárman vagyunk életben, mindnyájan fővá­rosi lakosok. Amikor öt évvel ezelőtt felkerestem Eger­ben a régi iskolánkat, jólesett tapasztalnom. hogy Dienes Tibor, a rokonszenves jelenlegi igazgató mennyire tiszteletben tartja, és to­vább ápolja az iskola régi hagyományait. Ogy fogadott, mint az iskola nagy családjához tartozót. Nagyon meghatott, amikor a böl­csészdoktori aranydiplomámhoz a tanárt kar és a tanuló ifjúság nevében meleg hangú dísztáviratban gratulált. Bár erősen megfogyatkoztunk, a 60 éves találkozót hozzátartozóink és barátaink társa­ságában május 31-én Dienes Tibor igazgató segítő közreműködésével Egerben tartottuk meg. O vezetett végig a sokat fejlődött régi iskolánkban, és megmutatott minden tanter­met. szertárat, könyvtárat, tanári szobát stb. Ahol közben tanárokkal, vagy diákokkal ta­lálkoztunk, úgy üdvözöltek, mint az iskola nagy családjához tartozókat. Ez igen jólesett. Az igazgatói szobában képernyőre vetítve lát­hattuk a videóval megörökített ez évi. külö­nösen szép ballagást, amit áhítattal néztünk végig. A mi időnkben ilyen ünnepélyes bú­csúztatás még nem létezett. Az iskolából a modem bajor sörözőbe mentünk, ahol fehér asztal mellett emlékeztünk tovább volt ta­nárainkról és régi diáktársainkról. Igen megható volt e néhány öreg diák 60 éves találkozója és ezért hálás köszönet il­leti Dienes Tibor igazgatót, aki baráti fogad­tatásban részesített minket és fáradhatatlanul működött közre a tervezett programunk si­keres lebonyolításában. Kozma Antal • Könyvekről Rosta Erzsébet-Joshi Bharat: Tenyér jóslás A kötetet az ötlet szerkesztősége adta ki. Felfoghatnánk ezt a szakkönyvet a több év­tizedes irányított érdeklődési nyomás alóli ielszabadulás kezdeti eredményének. Annak a vállalkozói tehetségnek, iránykeresésnek a termékeképpen, amely a kötet alcímében vi­szonylag merész kérdést szegez az önálló, a sokféle gondolkodástól szépszerével elszokta­tott magyar olvasónak: Tenyerünkben a jövő? Mielőtt még vád érne engem is, aki vak­merőén vállalkoztam ennek a műnek a re- cenzálására. nagy bűnt követek el azzal, hogy e témakör iránt érdeklődést szorgalmazom! Már azzal a puszta ténnyel is. hogy nép­szerűsítem a szerzőpáros eszméit és gondo­latait! Gyorsan el kell mondanom, hogy a tenyerünket illetően, főleg ami a tenyérből való jellem- és jövőolvasás gondját, ismere­teit illeti, korábbi szerzőktől, a háborút meg­előző évtizedben is volt alkalmam tájékozód­ni. A tenyérvonalakból való olvasás, az egyé­niségre. az adott test és lélek állapotának, jelen és jövőbeli útjának tanulmányozására ugyan nem fordítottam sok időt: annyi min­dennel kellett foglalkoznunk zaklatott ko­runkban, annyi mindent tartottak tilalmasnak és esztelennek. Megmásíthatatlannak vélt dog­mák hirdetése közben annyi mindenre szórtak átkot, legjobb esetben azt vallották, hogy kártékony, hogy társadalmunktól és a tu­Egy recenzió ürügyén máhytól idegen. Legjobb, ha nem is törő­dünk vele. Így voltunk sokáig a csillagokkal, az akupunktúrával, a Béres-cseppekkel. az akupresszúrával. a Celladammal és sok egyéb­bel. Mert a megkövesedett dogmákkal és ti­lalmakkal nem fért össze a keleti gyógymó­dok egész sora. A lélekről vallott fogalmakat kalodába zárta egy valahonnan vett értel­miségi tudományos gőg, az anyagi világ is- tenítésének rossz felhangzatú sznobériája, mi­közben rosszul vagy nem egészen jól fejlődő erkölcsi rendünk foszladozó szőttesén átvilá­gítottak a nagy hiányok. A sok-sok kérdő­jelnek. a gyógyíthatatlanságnak. a nem egész­ségnek olyan testi és lelki tünetei támadtak, amelyek a társadalom fásultságához, nagyon rossz kedélyállapotához, ingerültségéhez, tü­relmetlenségéhez vezettek. Nemcsak egyese­ket távolítottak el érdeklődési körüktől, akik vigyázó szemükkel távolabbra is szerettek volna látni, hanem a szélesebb rétegeket is, olyanokat, akikben ugyan nincs meg a meg­alapozott döntés, mit kell hinniük, mire kel­lene jobban vigyázniok. milyen irányba kel­lene fordítaniok az elmélkedés be- és leve­zető gyakorlatait, hogy út és cél birtokába jussanak. Hogy végül is. kitessék: nem keli elfutamodni az öngyilkosságig! Élni érdemes! Van itt néhány irány még. amit a régiek, tettekben, tehát gyakorlatban is. logikailag. 8b

Next

/
Thumbnails
Contents