Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 4. szám - KÖNYVEKRŐL - Rosta Erzsébet - Joshi Bharat: Tenyérjóslás (Farkas András)
keltette érdeklődésünket a bonyolultabb feladatok megoldására is. Így lettünk a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok állandó munkatársai. 1927-ben. a tanév végén itt jelent meg a fényképem az ország legeredményesebb matematikus diákjai között olyan későbbi neves matematikusok társaságában, mint Hajós György, Túrán Pál, Klein Tibor, stb. Kántor tanár úr büszke volt ránk . .. A politikai helyzet kedvezőtlen alakulása miatt csak 1953-ban jöhettünk össze 25 éves találkozóra Egerben. Közben tízre apadt a létszámunk. Az akkor még élő tanáraink közül eljöttek: a 80 éves osztályfőnökünk. Czu- nya Sándor (aki abban az évben hunyt el), <tr. Király István történelemtanárunk, Lem- le Rezső önképzőkört tanárelnökünk, Bánhi- <ly Ödön, alsó osztálybeli algebratanárunk. Velük együtt ültünk be a régi padokba és leiidéztük régi emlékeinket. Ezt egy főutcai cukrászdában folytattuk. Harminc- és negyvenéves találkozót budapesti éttermekben tartottunk, de a tanáraink közül akkor már csak dr. Budaméri (Loykó) Béla. a legfiatalabb jöhetett el. A háború után még tanított a budapesti Árpád Gimnáziumban. majd a Műegyetemen. Néhány éve halt meg 93 éves korában. Tiz esztendeje már csak hatan éltünk az osztályból, de az 50 éves találkozó közbejött akadály miatt elmaradt. A tizenhét végzett növendékből már csak hárman vagyunk életben, mindnyájan fővárosi lakosok. Amikor öt évvel ezelőtt felkerestem Egerben a régi iskolánkat, jólesett tapasztalnom. hogy Dienes Tibor, a rokonszenves jelenlegi igazgató mennyire tiszteletben tartja, és tovább ápolja az iskola régi hagyományait. Ogy fogadott, mint az iskola nagy családjához tartozót. Nagyon meghatott, amikor a bölcsészdoktori aranydiplomámhoz a tanárt kar és a tanuló ifjúság nevében meleg hangú dísztáviratban gratulált. Bár erősen megfogyatkoztunk, a 60 éves találkozót hozzátartozóink és barátaink társaságában május 31-én Dienes Tibor igazgató segítő közreműködésével Egerben tartottuk meg. O vezetett végig a sokat fejlődött régi iskolánkban, és megmutatott minden tantermet. szertárat, könyvtárat, tanári szobát stb. Ahol közben tanárokkal, vagy diákokkal találkoztunk, úgy üdvözöltek, mint az iskola nagy családjához tartozókat. Ez igen jólesett. Az igazgatói szobában képernyőre vetítve láthattuk a videóval megörökített ez évi. különösen szép ballagást, amit áhítattal néztünk végig. A mi időnkben ilyen ünnepélyes búcsúztatás még nem létezett. Az iskolából a modem bajor sörözőbe mentünk, ahol fehér asztal mellett emlékeztünk tovább volt tanárainkról és régi diáktársainkról. Igen megható volt e néhány öreg diák 60 éves találkozója és ezért hálás köszönet illeti Dienes Tibor igazgatót, aki baráti fogadtatásban részesített minket és fáradhatatlanul működött közre a tervezett programunk sikeres lebonyolításában. Kozma Antal • Könyvekről Rosta Erzsébet-Joshi Bharat: Tenyér jóslás A kötetet az ötlet szerkesztősége adta ki. Felfoghatnánk ezt a szakkönyvet a több évtizedes irányított érdeklődési nyomás alóli ielszabadulás kezdeti eredményének. Annak a vállalkozói tehetségnek, iránykeresésnek a termékeképpen, amely a kötet alcímében viszonylag merész kérdést szegez az önálló, a sokféle gondolkodástól szépszerével elszoktatott magyar olvasónak: Tenyerünkben a jövő? Mielőtt még vád érne engem is, aki vakmerőén vállalkoztam ennek a műnek a re- cenzálására. nagy bűnt követek el azzal, hogy e témakör iránt érdeklődést szorgalmazom! Már azzal a puszta ténnyel is. hogy népszerűsítem a szerzőpáros eszméit és gondolatait! Gyorsan el kell mondanom, hogy a tenyerünket illetően, főleg ami a tenyérből való jellem- és jövőolvasás gondját, ismereteit illeti, korábbi szerzőktől, a háborút megelőző évtizedben is volt alkalmam tájékozódni. A tenyérvonalakból való olvasás, az egyéniségre. az adott test és lélek állapotának, jelen és jövőbeli útjának tanulmányozására ugyan nem fordítottam sok időt: annyi mindennel kellett foglalkoznunk zaklatott korunkban, annyi mindent tartottak tilalmasnak és esztelennek. Megmásíthatatlannak vélt dogmák hirdetése közben annyi mindenre szórtak átkot, legjobb esetben azt vallották, hogy kártékony, hogy társadalmunktól és a tuEgy recenzió ürügyén máhytól idegen. Legjobb, ha nem is törődünk vele. Így voltunk sokáig a csillagokkal, az akupunktúrával, a Béres-cseppekkel. az akupresszúrával. a Celladammal és sok egyébbel. Mert a megkövesedett dogmákkal és tilalmakkal nem fért össze a keleti gyógymódok egész sora. A lélekről vallott fogalmakat kalodába zárta egy valahonnan vett értelmiségi tudományos gőg, az anyagi világ is- tenítésének rossz felhangzatú sznobériája, miközben rosszul vagy nem egészen jól fejlődő erkölcsi rendünk foszladozó szőttesén átvilágítottak a nagy hiányok. A sok-sok kérdőjelnek. a gyógyíthatatlanságnak. a nem egészségnek olyan testi és lelki tünetei támadtak, amelyek a társadalom fásultságához, nagyon rossz kedélyállapotához, ingerültségéhez, türelmetlenségéhez vezettek. Nemcsak egyeseket távolítottak el érdeklődési körüktől, akik vigyázó szemükkel távolabbra is szerettek volna látni, hanem a szélesebb rétegeket is, olyanokat, akikben ugyan nincs meg a megalapozott döntés, mit kell hinniük, mire kellene jobban vigyázniok. milyen irányba kellene fordítaniok az elmélkedés be- és levezető gyakorlatait, hogy út és cél birtokába jussanak. Hogy végül is. kitessék: nem keli elfutamodni az öngyilkosságig! Élni érdemes! Van itt néhány irány még. amit a régiek, tettekben, tehát gyakorlatban is. logikailag. 8b
