Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - KÖZÉLET - Kiss Sándor: Gondolatok - pártértekezlet után

• Közélet

Megteremtődött a fordulat

lehetősége

Gondolatok a pártértekezlet után

Lázár György megnyitó és ügyrendet tisztázó szavai után, Kádár János előadói beszédével kezdte meg munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete, és folytatta három napon át, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az azóta megjelent, különböző írásokban, nyilatkozatokban méltatják e tanácskozás jelentőségét, gyakran hangsúlyozzák fontosságát, illetik a történelmi jelzővel. Ügy gondolom — ennek megfogalmazása nem túlzás, azzal együtt sem, hogy valós értékét a hozott döntések megvalósításának évei minősítik majd.

Történelmi jelentőségét már az összehívás ténye is igazolja, hiszen pártunk életében nem gyakori eseményről van szó. Ez idáig két pártértekezletet jegyzett fel a krónika. Az elsőt hazánk felszabadulását követő napokban tartották, ahol a legálissá vált párt az újjáépítés, a demokratikus újjászületés feladatait fogalmazta meg.

Második alkalommal az ellenforradalom leverése után, 1957 júniusában szerveztek országos pártértekezletet, amelyen a sorait újjárendező párt elhatárolta magát a szocialista építés torzulásaitól, állást foglalt a szövetségi politika, a nemzeti megegyezés, a gazdasági, a kulturális, a tudományos élet megújítása mellett.

Sorsdöntő időszakok voltak, amikor is népünk jövőjét meghatározó, el nem halasztható kérdésekre kellett megtalálni a választ, fontos politikai döntések kialakítása várt a résztvevőkre.

Minőségben más, de nehézségét tekintve, hasonló időszakot élünk napjainkban is.

A szocialista építőmunka eddigi tapasztalatai, eredményei és hibái egy- értelműsítették, hogy a társadalom továbbfejlődése érdekében átfogó, a gazdasági alapot és a felépítmény egészét egyaránt érintő, egyidejű reformok megvalósitására van szükség. Ennek felismerése nem újkeletű, hiszen részbeni, elsősorban a gazdaságot, a gazdaság irányítását érintő feladatok kidolgozása már korábban, két évtizeddel ezelőtt megtörtént. Az egyoldalúság és az akkor megfogalmazott reformprogram végrehajtását jellemző következetlenség miatt, azonban nem következett be lényeges változás. Sőt az utóbbi években, annak ellenére, hogy több politikai állásfoglalás, határozat, állami intézkedés született, helyzetünk kritikusabbá vált, a gazdaság alacsony hatékonysága miatt szaporodtak gondjaink, rosszabbodtak lakosságunk életfeltételei, külső és belső egyensúlyi zavarok keletkeztek, emelkedett adósságállományunk kiélezettebbé váltak társadalmunk ellentmondásai, növekedtek a feszültségek. Meggyengült a párt egysége, akcióképessége, csökkent a párt iránti bizalom.

E kedvezőtlen folyamatok megállítása felvetette az országos pártfórum összehívásának szükségességét. Az egyértelművé vált, hogy a Központi Bizott70