Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 4. szám - KÖZÉLET - Kiss Sándor: Gondolatok - pártértekezlet után
ság testületé nem képes a felgyülemlett problémák megoldására. Egyrészt azért, mert a kialakult helyzetért a testületet és a végrehajtó szerveit is terheli felelősség, másrészt azért, mert olyan döntések meghozatala is időszerűvé vált, amelyek meghaladják a Központi Bizottság hatáskörét és egy szélesebb bázis véleményére támaszkodnak. Mindez indokolta, hogy pártunk történetében immár harmadik alkalommal, pártértekezlet foglalkozzon a kialakult helyzettel, keresse és találja meg a kivezető utat. A május 20—22. között megtartott, országos pártértekezlet munkáját nagy várakozás előzte meg és hasonló figyelem kísérte. Előkészítésében, a jelenlegi helyzet elemzésében, a döntések kialakításában, nem csak a tanácskozáson ott levő, közel ezer küldött vett részt. A tervezetek társadalmi vitára bocsátásával, a tömegszervezetek, az érdekképviseleti egyesületek, a tudományos intézmények véleményének meghallgatásával, a különböző nézeteket, törekvéseket tisztázó eszmecserékkel érdekeltté vált abban az egész párttagság, de a pártonkívüliek jelentős része is. Az országos értekezleten történtekről, az ott folyó vitáról a tömegkommunikációs eszközök részletes tájékoztatást adtak, az állásfoglalás a tanácskozás befejeztével nyilvánosságra került, ezáltal széles körben ismertté vált. A háromnapos pártfórum nagy munkát végzett. Lezárt egy több éve folyó vitát. Egy reálisabb helyzetelemzésre épülő, társadalmunk minden tagja számára vállalható feladattervet, a XIV. kongresszus főbb mondanivalóját is magában hordozó, de addig terjedő munkaprogramot fogalmazott meg. A ma valóságához igazodóan, a hazai és a nemzetközi feltételeket figyelembe véve, módosította a XIII. kongresszus — elsősorban gazdaságpolitikai — határozatait. Egyértelműen állást foglalt a reformfolyamatok felgyorsítása mellett, hangsúlyozva, hogy erre nem csak a gazdaság területén van szükség. A társadalom fejlődése ugyanis elképzelhetetlen a politikai intézményrendszer korszerűsítése nélkül, amelynek átfogó reformja egyszerre jelenti a gazdasági stabilizáció és kibontakozás hajtóerejét, valamint az állampolgárok közötti bizalom, a társadalmi összefogás erősödésének elengedhetetlen tényezőjét. Szükségesnek tartja egy új, nemzeti közmegegyezés megalapozását, a párt vezető szerepének és tömegkapcsolatainak megerősítését, munkastílusának, belső életének demokratikusabb újraformálását, tevékenységének nagyobb nyilvánosságát. Módosítani kell a népi hatalmat megvalósító és biztosító mechanizmust. A párt vezető szerepére épülő, törvénybe foglalt munkamegosztáson, a döntési és felelősségi viszony egyértelműbb elhatárolásán nyugvó, több döntési központú, az önszerveződési lehetőségeket a döntési rendszerben is elismerő politikai struktúrában a nagyobb nyilvánosságot feltételező, azáltal is garantált szocialista demokrácia fejlesztésében mutatta meg a pártértekdZlet a fő irányt. A párt felső vezetésében kialakította a feladatok végrehajtásához szükséges személyi feltételeket, újjáválasztotta a Központi Bizottságot, s a megújult testület pedig a Politikai Bizottságot. Elindította a mozgalomban már hosz- szabb ideje érlelődő generációváltást. E politikai fórum pártunk életében talán a legmélyebbre hatoló, a politikai élet sokoldalú összefüggését felszínre hozó belpolitikai esemény volt. Lezárt egy korszakot és megfogalmazta a szocialista építés újabb szakaszának keretprogramját. A tanácskozáson bebizonyosodott, hogy a párttagság tisztában van hazánk jelenlegi helyzetével, politikailag érett, rendkívül nagy a felelősségtudata, és együttműködésre törekszik mindenkivel, aki hazánk fejlődését, népünk boldogulását a szocializmus keretei között látja megvalósíthatónak; tenni, cselekedni akar egy jobban működő, demokratikusabb, felszabadultabban politizáló társadalom érdekében. 71
