Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 4. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Mérlegen az 1987/88-as tanév
tudják megfelelő nevelőkkel elláttatni, mert a 61 és 100%-os ellátottság kereteiben nagy szélsőségek is nyomon követhetők. A testnevelés-tanítás személyi feltételeiben lassú javulás észlelhető. Ez részben a képesítés nélküli nevelők szakosodásával, kiegészítő szakok elvégzésével magyarázható. A városi intézményekben a szakos ellátás teljes, nagy a szakos hiány Gyöngyös körzetében. A városi iskolákban igen nagy a testnevelők terhelése (egyesületi munka, szabadidős rendezvények, versenyek stb.). A rajz és ének-zene tanításának hatékonysági gondjai többek között a pedagógushiányra vezethetők vissza. A szaktanárok száma ugyan növekedett az utóbbi években, de a csoportok számának emelkedésével relatív torzulás tapasztalható. Szerencsére az intézmények képesítés nélküliek felvételénél növelték szakmai elvárásaikat (bizonyos zenei előképzettség vagy rajzstúdió stb.). Az általános iskola tartalmi munkáját messzemenően befolyásolja az iskolatípus egyik funkciója, a tankötelezettség teljesítése. Ezt a minden évben kiemelt feladatot eszköz és módszer tekintetében, újra és újra átgondoljuk. A szándékokat, terveket legtöbbször anyagi .vonatkozású hiányok keresztezik. Ez vonatkozott az elmúlt tanévre is, mert a családok szociális helyzetének romlásán túl, az iskola is szaporodó gondokkal küszködött. Megyénkben az átlagot meghaladó mértékben növekszik a hátrányos és a veszélyeztetett tanulók aránya. Iskoláztatásuk, rendszeres iskolába járásuk az osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a szülői munkaközösségek együttes tevékenységének függvénye. Emelkedett a túlkoros tanulók száma, ez abszolút mértékben riasztó, mert meghaladja az ötezret. Minden harmincadik tanuló tanévet vesztett. Jellemző, hogy a 14 éves korig 8. osztályt eredményesen elvégzők aránya az országos átlagnál jobb, a túlkoros fiatalok esetében viszont nehezen tudunk előrelépni. Folyamatban van Egerben a dolgozók általános iskolája önálló tagozatának megszervezése, amelyben ifjúsági osztályok működtetésével próbáljuk enyhíteni a problémát. Az általános iskola tartalmi munkája nemcsak az országos, hanem a megyei közoktatás több rendbeli f orrpontja. A közvélemény is többszálú érdekeltséggel és nagyfokú érdeklődéssel viseltetik a téma iránt. Tudomásul kell vennünk, hogy az eszközrendszerében alig gyarapodó általános iskolai intézményhálózatra erőteljes követelmény-, feszültség- és elvárástömeg nehezedik. Az eredmények pedig lehangolóak; az alapképzettség egyre nagyobb hiányaival kerülnek ki az általános iskola padjaiból a tanulók, ezek a hiányok a szakmunkásképzésben egyenesen a kudarcig manifesztálódnak. A Művelődési Minisztérium programot tárgyal az általános iskola fejlesztésére vonatkozóan. A jelek azt mutatják, hogy áttörő, nagy reformokra a közeljövőben nem lesz mód, de a fokozatos és fontossági sorrendben megvalósuló változtatások elengedhetetlenek. Az is igaz, hogy sok, egymásnak ellentmondó információ éri el intézményeinket, melyeket csak az igényes, felkészült, racionálisan gondolkodó pedagógusok tudnak megítélni és hasznosítani. Az oktatási törvény végrehajtásának folyamatából az általános iskolákra a vezetői megbízással, a szabályozással és az öntevékenységgel összefüggő problémák mozgatták meg. Az önállóságra való törekvés szándékokban pozitív, a megvalósulás fékjei miatt, a realizálás negatív közvéleményeket szül. (Különösen vonatkozik ez a gazdasági önállósulási törekvésekre. Ez nemcsak a felelősség növekedésével jár együtt, hanem feltételez megbízható gazdasági kondíciót és működtetőmechanizmust is. Az igazgatók pedagógiai irányítómunkája iskolánként nagy eltéréseket jelez. A szervezőmunkában nagy energiát emésztett föl a gazdálkodással kapcsolatos tömegmunka. A határozott megbízással összefüggő, előkészítő munka általában javult. A kevés pályázó mellett is örvendetes jelenség az, hogy a pályázók többsége saját iskolájából jelentkezik, legtöbbjük el is nyeri a nevelőtestület bizalmát. Az osztályfőnöki tevékenységet az iskolák .vezetői többségében figyelemmel kísérik. Osztályfőnöki órát azonban kevesen látogatnak. A tanév során több helyen kérték a pedagógiai tanácsadók szakmai segítségét. Minden közigazgatási egységben működik legalább egy osztályfőnöki iskolaközi munkaközösség. Ezekben a tanév során előadásokat, bemutatóórákat tartottak. Hatvanban alkotó műhelymunka jellegű tevékenység folyik. Az iskolai osztályfőnöki munkaközösségek továbbképzési szempontból olajozottan működnek, az ellenőrzések órarendi okok miatt nem valósíthatók meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát a legtöbb iskolában kettő, de legalább egy felelős pedagógus koordinálja. Jó az együttműködés a GYIV-felelősök, osztály- főnökök, napközis nevelők és gyámügyi szakemberek között. összegezve megállapíthatjuk, hogy az aggasztó gondok egy részének felszámolása a jövő feladata lesz. Kovács János 69
