Hevesi Szemle 16. (1988)

1988 / 4. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Mérlegen az 1987/88-as tanév

tudják megfelelő nevelőkkel elláttatni, mert a 61 és 100%-os ellátottság kereteiben nagy szélsőségek is nyomon követhetők. A testnevelés-tanítás személyi feltételei­ben lassú javulás észlelhető. Ez részben a képesítés nélküli nevelők szakosodásával, kiegészítő szakok elvégzésével magyarázható. A városi intézményekben a szakos ellátás teljes, nagy a szakos hiány Gyöngyös körzetében. A városi iskolákban igen nagy a testnevelők terhelése (egyesületi munka, szabadidős rendezvények, verse­nyek stb.). A rajz és ének-zene tanításának hatékonysági gondjai többek között a pedagógushiányra vezethetők vissza. A szaktanárok száma ugyan növekedett az utóbbi években, de a csoportok számának emelkedésével relatív torzulás tapasz­talható. Szerencsére az intézmények képesítés nélküliek felvételénél növelték szak­mai elvárásaikat (bizonyos zenei előképzettség vagy rajzstúdió stb.). Az általános iskola tartalmi munkáját messzemenően befolyásolja az iskolatípus egyik funk­ciója, a tankötelezettség teljesítése. Ezt a minden évben kiemelt feladatot eszköz és módszer tekintetében, újra és újra átgondoljuk. A szándékokat, terveket legtöbbször anyagi .vonatkozású hiányok keresztezik. Ez vonatkozott az elmúlt tanévre is, mert a családok szociális hely­zetének romlásán túl, az iskola is szaporodó gondokkal küszködött. Megyénkben az átlagot meghaladó mértékben növekszik a hátrányos és a veszélyeztetett tanulók aránya. Iskoláztatásuk, rendszeres iskolába járásuk az osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a szülői munkaközösségek együttes tevékenységének függvénye. Emelkedett a túlkoros tanulók száma, ez abszolút mértékben riasztó, mert meghaladja az ötezret. Minden harmincadik tanuló tanévet vesztett. Jellemző, hogy a 14 éves korig 8. osztályt eredményesen elvégzők aránya az országos átlagnál jobb, a túlkoros fiatalok esetében viszont nehezen tudunk előrelépni. Folyamatban van Egerben a dolgozók általános iskolája önálló tagozatának megszervezése, amely­ben ifjúsági osztályok működtetésével próbáljuk enyhíteni a problémát. Az általános iskola tartalmi munkája nemcsak az országos, hanem a megyei közoktatás több rendbeli f orrpontja. A közvélemény is többszálú érdekeltséggel és nagyfokú érdeklődéssel viseltetik a téma iránt. Tudomásul kell vennünk, hogy az eszközrendszerében alig gyarapodó általános iskolai intézményhálózatra erőteljes követelmény-, feszültség- és elvárástömeg nehezedik. Az eredmények pedig lehan­golóak; az alapképzettség egyre nagyobb hiányaival kerülnek ki az általános is­kola padjaiból a tanulók, ezek a hiányok a szakmunkásképzésben egyenesen a kudarcig manifesztálódnak. A Művelődési Minisztérium programot tárgyal az ál­talános iskola fejlesztésére vonatkozóan. A jelek azt mutatják, hogy áttörő, nagy reformokra a közeljövőben nem lesz mód, de a fokozatos és fontossági sorrend­ben megvalósuló változtatások elengedhetetlenek. Az is igaz, hogy sok, egymásnak ellentmondó információ éri el intézményeinket, melyeket csak az igényes, felké­szült, racionálisan gondolkodó pedagógusok tudnak megítélni és hasznosítani. Az oktatási törvény végrehajtásának folyamatából az általános iskolákra a ve­zetői megbízással, a szabályozással és az öntevékenységgel összefüggő problémák mozgatták meg. Az önállóságra való törekvés szándékokban pozitív, a megvalósulás fékjei miatt, a realizálás negatív közvéleményeket szül. (Különösen vonatkozik ez a gazdasági önállósulási törekvésekre. Ez nemcsak a felelősség növekedésével jár együtt, hanem feltételez megbízható gazdasági kondíciót és működtetőmechanizmust is. Az igazgatók pedagógiai irányítómunkája iskolánként nagy eltéréseket jelez. A szervezőmunkában nagy energiát emésztett föl a gazdálkodással kapcsolatos tö­megmunka. A határozott megbízással összefüggő, előkészítő munka általában ja­vult. A kevés pályázó mellett is örvendetes jelenség az, hogy a pályázók többsége saját iskolájából jelentkezik, legtöbbjük el is nyeri a nevelőtestület bizalmát. Az osztályfőnöki tevékenységet az iskolák .vezetői többségében figyelemmel kí­sérik. Osztályfőnöki órát azonban kevesen látogatnak. A tanév során több helyen kérték a pedagógiai tanácsadók szakmai segítségét. Minden közigazgatási egységben működik legalább egy osztályfőnöki iskolaközi munkaközösség. Ezekben a tanév során előadásokat, bemutatóórákat tartottak. Hat­vanban alkotó műhelymunka jellegű tevékenység folyik. Az iskolai osztályfőnöki munkaközösségek továbbképzési szempontból olajozottan működnek, az ellenőrzé­sek órarendi okok miatt nem valósíthatók meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát a legtöbb iskolában kettő, de legalább egy felelős pedagógus koordinálja. Jó az együttműködés a GYIV-felelősök, osztály- főnökök, napközis nevelők és gyámügyi szakemberek között. összegezve megállapíthatjuk, hogy az aggasztó gondok egy részének felszámolá­sa a jövő feladata lesz. Kovács János 69

Next

/
Thumbnails
Contents